Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Rosszabbul járt Altizes 1826-ban, mivel tilalmas erdejének Ebhát nevű területén ismeretlen csíkszentmártoni fatolvajok 109 szál fiatal nyírfát kivágtak és elvittek. Altizes a kártételt három jeles bánkfalvi férfiúval megvizsgáltatta, akik valószínűleg a szükséges jogi lépések megtétele érdekében, felkérésre tanúságlevelet állítottak ki vizsgálatuk eredményéről. Tartalmára és kivételesen jó stílusára való tekintettel az alábbiakban, teljes terjedelmében idézem a tanúságlevelet: ,J3ánkfalva űzessenek, nevezetesen Al tízesnek tilalmas erdejében ú. m. Ebhát nevezetű helyen, Texe mezeje tájékán a közelebbi napokban, úgy mint az 1826-dik esztendő januáriussának 16-dik vagy 17-dik napjaiban idegenek által erdőlésbéli nyomós kár tapasztaltatván. Ezen kárnak valóságosabb ki nyomozására bennünköt alatt írtakat ezen nevezett esztendő és holnap 20-dik napján ezen Al tízesnek fő curatora lovas katona Balázs Ferentz ő kegyelme és adjunctussai requirálánakis evégre, mely szerént a requirensek út mutatásából elis mentünk ezen tilalmas erdőnek nevezett tájékára holottis a panaszolt kárt a mostani levágott fiatalok tsutakjai szerént felvettük s találtuk az új tsutakok számát 109, az az száz kilentz számból álló nyír fiatalokot le vágva és el vive, melyet hogy merre vitték, azt is nyomoztuk, s találtuk, hogy lovakon Szent Márton falva felé vitték. Ezen erdőbéli kár, mennyire mennyen, azt ezen Bánkfalva Tizessének erdeikről költ régi constitutioknak tenora és pontyai meg mutassak. Mely reánk bízott nyomozódást, hogy a fennebb írt módon vittük légyen végbe, arról adtuk ki müis ezen betsű levelünköt a mü igaz hitünk szerént Bánkfalvában az egyikünknek, neveztessen junior Kováts Jánosnak lakó házánál 1826-dik esztendő januáriussának 20-dik napján tulajdon nevünk alá írásával megerősítve. Csík bánkfalvi lófő Bálint András, Madár Mojzes, junior Kováts János." A tizesjegyzőkönyvekben mindig megjegyezték, ha a falopás éjszaka történt. Úgy látszik, súlyosbító körülménynek számított, ha valaki éjszaka lépett illegálisan a tilalmas területére. 1839. március 2-án Körösmény tizes gyűlése kénytelen volt határozni egy tizesbeli lakos éjszaki „erdőléséről": ,JFő erdő bíránk lófő Mihályfi János eö kegyelme azt jelenté, hogy lófő Vanyolós István meg zálogoltatott azért, hogy étzakának idején tilalmas erdőnkből két szál nyírfát el hozott, mely cselekedetet Vanyolós István nem tagadván, arra kötelezé magát, hogy ha többször étzakának idején tilalmas erdőnkbe(n) menne, a constitutio szerént a tilalmasból záratódgyék ki, ha pedig nappal onnan hír nélkül erdőlne, törvényes constitutio szerént büntetődgyék, mostan pedig mivel ön hibáját meg ösmerte és a két nyírfákotis az előtt levágottaknak állítya, ezen tekintetből hajlandó volt nemes tízesünk az constitutioban ki szabott büntetést egy Rénes forint váltó pénzre le engedni"

696 A nevéből ítélve nem törzsökös Serbán Ferenccel nem volt olyan elnéző Jenőfalva tizes, mint Körösményfalva a nagymúltú Vanyolós nemzetség fentebb említett tagjával, Vanyolós Istvánnal. Serbán Ferenc 1865-ben éjszakának idején TA. A. 3. 5. ТА. К. 1.24., 27. 207