Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Drägus falu „szomszédságait" a Dimitri Gusti-féle kutatócsoport hajdani tagja, Henri Stahl mutatta be a román tudományosságnak.

12 1930 táján Drägus falu 12 vecinatate-ra. tagolódott. A falurészeket és egyben szomszédsági közösségeket a következő neveken emlegették: Vecinátatea Biserici, Trâmbitasi, Husarii de sus, Husarii dejos, Codrari, Vâlcereni, Läseali, Grädinari, Nighesti, Rogozari, Râcesti, Ulita Mare. A falu minden román lakosa, származásra és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül, beletartozott valamelyik „szomszédságba". A falu cigányai viszont nem lehettek tagjai egyik „szomszédságnak" sem. A román „szomszédságok" laza szerveződések voltak. A szász Nachbarschaftokkal ellentétben nem rendelkeztek írott „regulákkal", statútumokkal. A „szomszédságok" élén álló szomszédatyákat „előre ki nem jelölt alkalmakkor, előre meg nem határozott időre" választották meg. Az évenként tartott közgyűlésen legtöbbször az kapta a szomszédatyai címet, vagy az maradt a szomszédatyai funkcióban, aki a legtöbb pálinkát fizette a résztvevőknek. A vecinätate vezetőjének legfontosabb feladatai a következőképpen összegezhetők: " A „szomszédság" valamelyik tagjának halála esetén megszervezte a sírásást. " Szervezte a szomszédságonként végzendő közmunkákat, (patakok tisztítását, dögkút kiásását, útjavítást) " A „szomszédság" tagjai számára közhírré tette a halaszthatatlan hivatalos utasításokat, rendelkezéseket. " Szervezte a tűzvédelmet és a tűzoltást. " Szervezte az utcán elszórt trágya felszedését és eladását. A drágus-i román vecinätate, mint települési és társadalmi alegység nem volt társtalan Erdély románlakta tájain. A határőr-katonaság kereteiben élő BeszterceNaszód vidéki románság faluközösségei, valószínűleg felsőbb utasításra, tizes-szerű aligazgatási egységekre tagolódtak.

13 EREDEZTETÉSI, ÉRTELMEZÉSI, RENDSZERTEREMTÉSI KÍSÉRLETEK Milleker Rezső 1939-ben a székely tízesek múltját és párhuzamait nyomozva úgy vélte, hogy a tized-пек, tizes-nek nevezett magyarországi város- és falurészek a honfoglaláskori magyar hadszervezet maradványai. A honfoglaló magyarság katonai kötelékben, tizes, százas szervezetben telepedett le. Egy-egy katonai tized harcosainak és családtagjainak telephelyeiből keletkeztek a falvak. A hajdani katonaitársadalmi értelemben vett tizedek nyelvi emlékeinek tekinthetők a tizes-nek, tizednek nevezett város- és falurészek, még ha azokat a városokban német hatásra a fertály szóval helyettesítették is.

14 12 STAHL, Henri 1936. alapján magyarul: HAJDÚ Farkas-Zoltán 2001. 86-93. - A falut a régi magyar helységnévtárak Dragus néven emlegették. 13 IMREH István 1983. 69. 14 MILLEKER Rezső 1939. 32-39. 17