Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

1907. évi kiadásai között szerepelt: „zarándoknak imádságért. " Körösmény tizes számadásaiban az 1890-es évek elején több esztendőben is előfordult egy 50 krajcáros kiadás „a zarándoknak" indoklással.

579 Körösmény tizes gyűlése 1884. december 7-én többek között a következő határozatot hozta: „Süket Lajos zarándok azon kéréssel járul a birtokosságunkhoz, hogy ö a Boldogasszony kápolnájához szándékozik egy zarándokházat építeni. Kéri a birtokosságot némi épületfával felsegíteni a tilalmas erdőből. A birtokosság a kérelmes kérését elfogadta, s ígéri, hogy részben az épületfát neki megadja"

580 Süket Lajos zarándok nagy tervéből valószínűleg nem lett semmi, mivel nincs nyoma annak, hogy a Boldogasszony kápolna közelében a XX. században zarándokház állt volna. 1936-ban az egyházközség építtetett zarándokházat a Kálvária kápolna, illetve a köztemető tájékán. Az épület rövid ideig állhatott, mivel emléke nagyon halványan él a XXI. század eleji népi emlékezetben. Különös, hogy a História Domus 1948ban fogalmazott bevezető szövegében is múlt időben esik szó a nemrégiben épült zarándokházról.

581 A különös épület létét bizonyára a háromszéki búcsúsoknak az a szokása indokolta, hogy Csíksomlyó felé tartva mindig a csíkszentgyörgyi Kálvária kápolna tájékán pihentek meg. Keresztutat jártak, misét hallgattak, sőt a búcsú előtti éjszakát is ott töltötték. 1936. június 7-én Körösmény tizes gyűlésén a tizesbíró felolvasta a szentgyörgyi plébános levelét, amelyben a tízeseket áldozathozatalra szólította fel egy zarándokház építése érdekében. A tizesgyűlés úgy döntött, hogy Körösmény tizes 15 szál fenyőfával támogatja az építkezést.

582 A TÍZESEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL A tízesek közös birtoklása Közös tilalmas - közös konstitúció 1700. február 22-én fontos lépésre szánta el magát Bánkfalva alsó három tizese: Altizes, Martonos és Simószege. Egyesítették a falu közelében fekvő hegyi birtokaikat és megteremtették közös tilalmasukat. Szóban éltetett korábbi hagyomány alapján közös konstitúciót fogalmaztak maguknak, amely elsősorban a közös tilalmast védelmezte. Létrejött az önálló tízesek együttműködésének legmagasabb formája. Ezzel a sarkalatos döntéssel elvileg megnyílt az út affelé, hogy a három alsó tizes egyesüljön, és olyanfajta egységes tízessé váljon, mint a szentgyörgyi Háromtizes. A bánkfalvi három „testvér tizes" sorsa azonban más irányt vett a XVIII. században. Bár hosszú ideig közösen kezelték, védték, hasznosították tilal8 TA. M. 1.75.-TA. M. 4. 21. 9 TA. К. 7. 115. (1892), 119. (1893). :0 TA. K. 2. 285. 1 CSISZEGYÖPI. Hist. Dom. 4. 2 TA. К. 5. 12. 178