Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A tizes és a „fakepe " Azok a székely falvak, amelyek erdőket, havasokat birtokoltak, a XX. század közepe előtt a gabonakepe mellett fakepét is adtak papjuknak.

561 A fakepeként szolgáltatott fához azonban lehetőleg törvényes úton hozzá kellett jutniuk a családoknak. Ezt a fához jutást a „csíkszentgyörgyi megye" területén a tizesek segítették és szervezték. Lehetőséget és alkalmat teremtettek arra, hogy tagjaik a tizes tilalmasában kivághassák a plébánosnak szánt kepefát. Mivel közismert, hogy az emberi kapzsiság és ravaszság határtalan, a tizesek vezetőinek vigyázni kellett arra, hogy a kepefa címén kivágott fa valóban a plébános udvarára jusson. Ennek érdekében szigorú rendszabályokat kellett kidolgozniuk. Ezeknek a rendszabályoknak az volt a lényege, hogy az erdő és a plébánia között egy kijelölt útvonalról nem térhetett le a kepefával megrakott szekér. A kepébe szánt, vagyis a tizes által a tizestag kepefizetésének segítésére adományozott fa nem érinthette a tizestag telkét. Az erdőből egyenest a plébánia udvarára kellett jutnia. 1874. február 8-án Háromtizes gyűlése a következő határozatot hozta a tizesbeliek fakepéjével kapcsolatban: „... mivel a' méltóságos Fő Esperes Úr fa hiányossága miatt szükölködésbe van, és hogy a többi tizesek is a ' tilalmas erdőből határozták meg annak a' kihozását, az jeleni 1874-dik évre, mire nézett a' mii tízesünk is, több vitatkozás után belé egyezett és határozott egy hangúlag, e 'folyó hó 12-én minden ember, akinek arra való marhája [van] Dakos észokja környékiből ki külső As tutig és bé Bandi patakáig köteles lészen kihozni. Oly formán, hogy minden ember, ahogy az erdőből bé hozza, úgy vigye le az illető helyre. 5 forintig meg büntetődik, aki le venne áfájából. A tízesnek az alsó fele meg szakítva bük fát viszen, és a felső [fele] nyers fenyőfát fog bé hozni. Még hátralékba, akik most bé nem hoztak, azok jövő csütörtökön, az az február 19-én hozzák bé, hogy többé jogik nincsen a' bé hozásra onnan.

,,s Körösmény tizes nem kevésbé körültekintően szabályozta 1870. június 16-án a kepefa kitermelést és behozását a tilalmasból: „...mindenki [nek], a' ki a nemes tízesből ... papi ...fa bérrel tartozik az 1870-dik évre a' Méltóságos Úrnak szabad lesz Pinczédpatakából egy terűcske veszendő bükfát vinni 5 krajczár taxa mellett oly föltétellel és tilalom mellett, hogy mindenki a' mit föl rak, azt egyenesen köteles a' papi lakra vinni,. Ellenben, aki a határozat ellen tenne vagy cselekedne, az udvarára vinné elsőbben és onnan szállítaná a meg nevezett helyre, azon egyén 1 osztrák értékű forintig büntettetik a nemes tizes által. Szállítási határnapul e hó 23-dika tűzetik fo'."

563 1877-ben Körösmény tizes azt is meghatározta, hogy a tizes fölső részén lakó 31 gazda bükkfát, az alsó részén lakó 31 gazda pedig fenyőfát szállíthat a kijelölt napon a plébános számára.

564 '' A „csíkszentgyörgyi megye" tagjainak kepéjéről: BÁRTH János 2001. ,2

TA. H. 2. 183. ,3 ТА. К. 2. 38. 4 ТА. К. 2. 74. 174