Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

szerben osztotta be a tizedbelieket közmunkára. A temetésre szóló meghívás is a tizedek szerint történt. A temetési táblát a tizedes indította el és a tizeden végighaladva hozzájutott vissza. Az utcaközösségek rendszeres bérért fogadták meg az alábbi alkalmazottakat: két polgárt hírvivésre és a pásztorbérek összegyűjtésére, két baktert éjszaki vigyázásra, egy utca-mestert kút- és vályújavításra, öt-hat hajtót az utcahatár dűlőinek felügyeletére, különböző pásztorokat az utcánként szervezett csordák, csürhék, nyájak legeltetésére.

7 Más, nem székelyföldi és nem szászföldi, erdélyi települések fertályai Kolozsváron és Széken kívül részletes leírások nem állnak a kutató rendelkezésére, ha az erdélyi (nem székelyföldi és nem szászföldi) településrészek kérdéskörét akarja tanulmányozni. A történeti irodalomban és a forrásközlésekben csak néhány szavas utalások lelhetők föl a témáról. Ezek közül mutatok be néhányat a teljesség igénye nélkül. A nagymúltú fejedelmi és püspöki székváros, Gyulafehérvár 1603-ban az alábbi fertályokra tagolódott: Vár-fertály, Boldog-fertály, Lippa-fertály, Tövis-fertály, Tégla-fertály.

8 Tizedek, fertályok alkották Dés és Zilah városát is.

9 Szamosújvár belvárosát a XVIII. század első felében a Víz utca, a Közép utca és a Harmadik utca alkotta. Hozzájuk társult a XVIII. század közepén a Mező utca. 1809-ben a négy utca élére utcakapitányokat neveztek ki.

10 Az erdélyi szászok „szomszédságai " Az erdélyi szász városok és szász falvak bizonyos önállósággal rendelkező, nagy múltú városrészeit, falurészeit, illetve a szász városi közösségek és faluközösségek önszerveződési alapegységeit németül Nachbarschaftnak, magyar fordításban szomszédságnak nevezték. Egy-egy Nachbarschaft jelenthetett egy-egy utcát, utcaoldalt, több kis utcából formálódott negyedet, illetve körülhatárolható terület birtokos szász családjainak együttesét. Nagyszeben városa a XIX. század közepéig 31, Brassó belvárosa 1870 táján 18, Brassó 3 külvárosa (Óbrassó, Bolgárszeg, Bolanya) 21 Nachbarschaftból állt. A szász falvak általában 2-3-4-5-6 Nachbarschaftra oszlottak. Legjellemzőbbnek tekinthetők azok a falvak, amelyek 4 „szomszédságra" tagolódtak. Városokban a háztulajdonos családfők, falvakban a házzal, beltelekkel, földdel rendelkező családos gazdák alkották a Nachbarschaftokat. A „szomszédságokba" tartozó családok száma 15-60 körül mozgott. A nagyobb Nachbarschaftok 2-4 tizedre tagolódtak, amelyek helyenként kútközösségek formáját ölthették. 7 KÓS Károly 1979. 8 KOVÁCS András 1998. 11-12., 30-31. 9 KISS András 2003. 197. 10 SZONGOTT Kristóf 1901. 175-176. 14