Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

példa, amit egyébként a tizesjegyzőkönyvek írásképe is tükröz, hogy egy-egy tizesjegyző hosszú éveken át szolgálta tízesét. A XIX. századi tizesjegyzők legtöbbször mezőgazdasági vagy kézműves tevékenységet folytató, írástudó székelyek közül kerültek ki. írnivalójuk jobbára csak a tizesgyűlések táján akadt, ezért tizesjegyzői tisztségük nem akadályozta őket kenyérkereső foglalkozásukban. A XX. században előfordult, hogy helybéli tanító vállalta a tizesjegyzőséget. A tizes jegyzője írta be a protokollumkönyvekbe a tízesgyűlések jegyzőkönyvét. Elvárták tőle a tizesbírói számadások formába öntését és bizonyos levelek, szerződések megfogalmazását is. Mindezeknek a feladatoknak úgy tudott megfelelni, ahogy azt íráskészsége, előképzettsége, legfőképpen pedig szorgalma lehetővé tette. Vannak nagyon rosszul fogalmazott, végtelenül csúnyán írott és kiválóan fogalmazott, szép írással papírra vetett jegyzőkönyvi szövegek egyaránt. A XXI. század elején is emlegetik az előző évszázadból néhány székely parasztember nevét, akik a hagyomány szerint különösen jól és szépen tudtak írni, és tizesjegyzőként is hasznosították tudásukat. A tizes a jól dolgozó jegyzőjét legtöbbször fával jutalmazta.

475 Fiskus Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár egyik adata sejteni engedi, hogy Erdélyben a fiskus szónak a közismert kincs /árjelentésen kívül volt ügyész jelentése is. 76 Ennek fényében talán értelmezhetjük az általunk vizsgált tízesek XIX. század első feléből származó fölöttébb szűkszavú y«Ä:ws-adatait, amelyek valamiféle választott és felesketett igazságosztó, büntető, béketeremtő személyre vonatkoznak. A tisztség valószínűleg a tizesgyűlések rendjének, „csendességének" biztosításával volt kapcsolatos. A fiskus tisztségnév Martonos tizes és Körösmény tizes protokollumkönyvében fordult elő 1820 és 1845 között, összesen három alkalommal. Martonos tizes 1820. évi konstituciójában 10. pontként fogalmazták meg a fiskusra vonatkozó, egyébként valószínűleg íráshibákat, másolási hibákat tartalmazó sorokat: [A gyűlésbeli]... „hibásokra nézve rendeltetik minden esztendőbefnj egy fiskus, a kinekis kötelessége lészen az hibást meg zárni és nemes tizesünk eleibe állítani, minden atyafiságot félre tenni, a fritskázást pedig hasonlóul kötelessége a hibásnak orrára pattogtatni, s úgy egyéb büntetéseket fel ...ni [?] a Bírákval, a mely büntetésnek negyed része afiskusé, három része a nemes tizesé ". 1845. március 6-án Martonos tizes választott is egy fiskust a tizesgyűlések rendjének, békességének biztosítására.

478 1842. március 12-én Körösmény tizes gyűlése a következő határozatot hozta: „ a ' többi dolgok között a nemes tizes ön akarattyából és határozásából, kinevezvén TA. M. 1. 128. (1858)., TA. H. 2. 163. (1873)., TA. К. 2. 149. (1879)., TA. J. 1. 187. (1879). SZT. IV. 128. TA. M. 1.5. TA. M. 1. 10. 153