Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
Feltételezhető, hogy Szatmár városában is működtek utcakapitányok és tizedeseknek megfelelő dékányok. 1672. évi adat szerint a szatmári közéletben jelentős szerepe volt az önállósággal rendelkező utcák gyűléseinek. 5 A SZÉKELYFÖLDÖN KÍVÜL ESŐ ERDÉLYI TELEPÜLÉSEK TIZEDEI ÉS AUTONÓM FALURÉSZEI, VÁROSRÉSZEI Kolozsvár példája Az újkori Erdély legfontosabb és legnépesebb városa, Kolozsvár a fejedelmi időkben, amikor magyar jellege dominánssá vált, fertályokra és tizedekre tagolódott. A fertályok élén választott fertálykapitányok, a tizedek élén választott tizedesek álltak. A fertálykapitányok és a tizedesek közvetítők voltak a városi hatóság és a polgárság között. A XVI. század második felében a következő fertályok léteztek Kolozsváron: Óvár, Magyar utcai fertály, Közép utcai fertály, Farkas utcai fertály, Monostor utca fertály. A fertályok városfalon belüli és városfalon kívüli utcákat egyaránt magukba foglaltak. Az 1554-től fennmaradt adókönyvek fertályok szerint rögzítették az adózó családfők neveit. A névsorok terepbejárás alapján a tizedesek közreműködésével készültek. Idő múltával a városnegyedek száma szaporodott. 1740 táján az akkori tíz fertály hosszú időre állandósult. A fertályok tizedekre oszlottak. 1596-ban, amikor a tatárok betörtek Erdélybe, Kolozsvár 111 tizedből állt. A város vezetőségének határozata értelmében minden tizednek három puskást kellett kiállítani. A fejedelmi korszak letűnése után a tizedbeosztás szerepe halványulni kezdett, a negyedbeosztás jelentősége viszont növekedett. Egy 1585. évi kolozsvári városi statútum alapján a következőképpen határozhatók meg a fertálykapitányok és a tizedesek feladatai: 1. A város közérdekű határozatainak, rendelkezéseinek közhírré tétele. 2. A közrend fenntartása, a város „törvényeinek" betartatása, 3. Az adó kivetése és behajtása, 4. A bűnüldözés, a vétkesek bejelentése, előállítása, 5. A közmunkák kihirdetése és megszervezése, 6. A közegészség, a köztisztaság szabályainak betartatása, 7. A város védelme, őrizete, 8. A tűzvédelem. 6 A mezőségi Szék nagy önállóságú „ utcái " Ifjabb Kós Károly 1958-ban tanulmányt írt a mezőségi Szék helység községi rendjéről, amelyet 1979-ben jelentetett meg. Ebben a tanulmányban részletesen leírta a táncéletéről elhíresedett nagyközség - hajdani szabadalmas város - autonóm utcáinak és tizedeinek működését. A tizedek és a némi önállósággal rendelkező településrészek magyar irodalma jórészt levéltári forrásokra épül. A XX. századi néprajzi kutatás a magyar nyelvterület középső részein már nem figyelhette meg az 5 BÁRTH János 1996. 159-160. A fejezet irodalmi hivatkozásaival 6 CSIZMADIA Andor 1942/a., -KISS András 2003. 193-202. 12