Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
1794. március 5-én, négy nappal a főerdőbíró és a viceerdőbírák megválasztása után a következő határozatot írták be Körösmény tizes protokollumába: „A becsületes tízes választa 12 emberséges embert a tizes dolgainak el igazítása végett", Ezután következtek az „emberséges emberek" nevei: Tánczos Jakab, Péter Kelemen, Nyírő János, Márton Mihály, Márton József, Tompos Ferenc, Bors Ádám, Túlit Máté, Túlit István, Ványolós Antal, Miklós János. 427 A tizes vezető testületébe beleszámították a négy nappal korábban megválasztott föerdőbírót: nemes Bors Ádámot is. 1814. január 3-án, amikor Körösmény tizes tagjai és possessorai nagyjelentőségű gyűlést tartottak abból a célból, hogy tilalmas erdejük védelmében konstituciót alkossanak, mielőtt belekezdtek volna a konstitúció megfogalmazásába, föerdőbírót és elöljárókat választottak maguknak, „akik minden bajokat, melyek a Tilalmas... ártalmára lehetnek el igazítsák". Az elöljáróság a következő személyekből állt: nemes Tompos György főerdőbíró, nemes Bors Ádám, nemes Tompos István, katona részen lévők: Bálint József, Ványolós Lőrintz, Ványolós Antal, Márton Ferenc, Körtse István, jobbágy részen lévők: Túlit Antal, Túlit János, Túlit István. 428 A két vezetőségválasztás között húsz esztendő telt el. Ennek ellenére akadtak olyan személyek, akik mindkét elöljáróságban tevékenykedtek: például Bors Ádám, Ványolós Antal, Túlit István. Más esetekben a családnevek azonossága tanúskodik bizonyos famíliák, például a nemes Tomposok, a lófő és gyalogkatona Ványolósok, Mártonok és a jobbágy Túlitok vezető szerepének folytonosságáról. Még inkább tükröződik ez a folytonosság, ha figyelembe vesszük a kor tizesbíróinak neveit is. Tizesbíró, főerdőbíró A tízesek élén álló vezető tisztségviselőt a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek népe évszázadokon át leginkább a tizesbíró és г. főerdőbíró megnevezéssel illette. A két kifejezés egymás mellett élt. A tizesbíró-t inkább a mindennapi beszédben, a főerdőbíró-X a tizesgyűlések jegyzőkönyveiben, illetve a hivatalos iratokban használták. A két megnevezés azonos jelentéséhez nem fér kétség. Többször előfordult, hogy egy tizeshatározaton belül ugyanazt a személyt tizesbírónak és főerdőbírónak egyaránt nevezték. Például Háromtizes egyik jegyzőkönyve 1885-ben Tekse Ignácot tizesbírónak, egy sorral lejjebb pedig főerdőbírónak titulálta. 429 Márton Ferencet Körösmény tizes jegyzője 1864-ben egyik jegyzőkönyvi oldalon tizesbíróként, másik oldalon főerdőbíróként örökítette meg. 430 A tizisbíró név nyilvánvalóan a tizesvezető szerepre utal. A főerdőbíró kifejezés azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a tilalmas erdő számított a tizes legfontosabb birtokának, és így a tizes vezetőjének tevékenysége első helyen a tilalmas sorsához, védelméhez, haszonvételéhez kötődött. ТА. К. 1. 6. - Kár, hogy a 12 tagú testület ötödik tagjának nevét a jegyző kifelejtette. ТА. К. 6. 4. TA. H. 3. 3. TA. К. 2. 3. 142