Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A tizesbíró tisztségnév használatára a XIX. század közepétől a XX. század közepéig tucatszám idézhetők adatok a tizesjegyzőkönyvekből.

431 Figyelemre méltó, hogy 1949 után, amikor az erdők kicsúsztak a tízesek kezéből, a tizesbíró kifejezés versenytárs nélkül maradt. Afőerdőbíró tisztségnévre a XVIII. század vége és a XX. század közepe közötti időszakból százával találhatók adatok a tizesjegyzőkönyvekben. 1780-ban és 1786-ban Körösmény tizes főerdőbíráját Péter Kelemennek hívták. 1794-ből és 1797-ből a Körösmény tizesi főerdőbíró választásának feljegyzése is megőrződött.

432 Háromtizes 1797-ben főerdőbírót választott Csiszér András személyében.

433 1820ban emlegették Martonos tizes főerdőbíráját, Madár Sámuelt.

434 1845-ben Altizes főerdőbírája, Bene György szerepelt tizesdokumentumokban.

435 Jenőfalva tizes legrégibb protokollumkönyve elveszett, ezért jenőfalvi főerdőbíróról a tizes saját jegyzőkönyvében 1860-ból olvashatunk először. Háromtizes irataiban azonban már 1845-ben szerepelt Tamás András lófő, mint Jenőfalva tizes főerdőbírója. 36 A tizesgazda és az elnök kifejezések a tizesközbirtokossági korszak felsőbb beavatkozásának „eredményei". A közbirtokossági alapszabályok XX. századi terminológiájának lecsapódásai. Szerencsére egyik kifejezés sem vert gyökeret a népnyelvben, illetve az elnök, mint a tizesgyűléseken elnöklő tizesbíró alkalmi, eseti titulusa került be a XX. századi tizesjegyzőköny vekbe.

437 A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesjegyzőkönyvekben rengeteg tizesbíró neve szerepel. Bőven olvashatók tizesbíró-választásról szóló határozatok is. Egy dologról azonban hallgatnak a tizesjegyzőkönyvek: miként, milyen szempontok alapján választották a főerdőbírókat? Törekedtek-e a tizestagok arra, hogy főerdőbírók lehessenek, vagy kényszeredetten vállalták a tisztséget, mint azok, akiket házszám szerint vagy életkor szerint viceerdőbírónak, hűtősnek, polgárnak választottak? A XVII-XVIII. századi falusbíró tisztséghez

438 hasonlóan a főerdőbírói tisztség is nem kívánt terhet jelentettek-e azoknak, akik kényszerűségből, tizesfeleik akaratából vállalkoztak viselésére? A válaszadást nehezíti, hogy a legrégibb tizesdokumentumok nem szólnak főerdőbíróról, csak erdőbírákxóX. Valamiféle testületként állítják elénk az erdöbírák csoportját, és nem térnek ki arra, hogy van-e a csoportnak vezetője. Amikor 1619-ben a legrégebbi ismert székely tizestörvényt, Körösmény tizes konstitucióját fogalmazták, azzal kezdték tevékenységüket a gyűlésre sereglett Körösmény tizesi gazdák, hogy maguk közül erdőbírákat választottak, név szerint: 1 Néhány példa: TA. J. 1. 10. (1861)., TA. J. 1. 48. (1868)., TA. H. 2. 112. (1869)., TA. J. 1. 174. (1878)., A. 2. 15.(1940). 2 ТА. К. 1. 1., 3., 5., 6. 3 TA. H. 6. 3. 4 ТА. M. 1.8. 5 ТА. А. 3. 15. 6 ТА. J. 1. 1.-ТА. Н. 7. 27. 7 Nem foglalkozom itt azzal az egy-két eltévelyedett XX. századi kísérlettel, amikor a tizesközbirtokosság elnöke és főerdőbírája átmenetileg különbözött. (ТА. К. 3. 255-262.) (1904). 8 Vö.: IMREH István 1983. 51-61. 143