Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A tízesbe vétel és a tizesbeli jogbirtoklás feltételei A tízesben lakás, a törzsökösség A tizesvagyonhoz való jogosultság elnyerése tekintetében meghatározó jelentősége volt a tízesben lakás tényének. Az a fiatalember, aki a tízesben született, a tízesben nőtt föl, tehát „törzsökösnek", „benn lakosnak", „a tízes kebelében valónak", „a tízes sorában lakónak" számított, remélhette, hogy felnőtt gazdaemberként jogot szerezhet a tízes tilalmasába. Aki viszont másik tízesben, másik faluban született és a tízesen kívül nőtt föl, a tízesbe költözése, illetve a tizesbeli birtokszerzése esetén is nehézségekkel jelentős anyagi áldozattal kerülhetett a tilalmas haszonélvezőinek sorába. A csíkszentgyörgyi Körösményfalva tizes gyűlése a tízes bébirtoklóinak elszaporodását látva, 1870. február 19-én kései konstitúcióban próbálta megfogalmazni, hogy kiket lehet „bészabadítani" a tizes tilalmasába: „Minden tízesünkben született törzsökös atyának gyermeke, bármennyi is, a' rendes etást bé érve és [mint] közterheket viselő egyén szabadulhat bé a tizesünktől ... meghatározott pénzbeli összeg lefizetése mellett". Ha „ ...valamely idegen tízesünkbe bé származna lakás végett, s itt szerezne magának laktelket, aztot atyáinktol lemaradott s több terhes gondoskodások alatt... megtartott tulajdonában elfogadni nem kívánnyya ". Hasonló értelmű rendelkezést hozott a csíkszentgyörgyi Jenőfalva tizes gyűlése is 1883. október 27-én, csak az idegenből beköltözöttek tagságát nem zárta ki, hanem magas díjfizetéshez kötötte: „Minden személy, aki más községből vagy más tízesből szállona Jenőfalva tízesébe és egy puszta telekre építene rendes lakot és bé akarna a közbirtokosság tilalmas erdejébe fahordás, legeltetés és makkoltatás végett"... szabadulni, „beszabadulási illeték" gyanánt fizessen a tizes pénztárába 100 forintot osztrák értékben. „Azon személyek, kikre rendes törvényes szerződés vagy ajándékozás vagy végrendelet következtében szállott volna a tilalmasi és birtokossági minden néven nevezendőjog, fizessenfekj beszabadulási ösmertetés fejében 50 forintot ...a birtokosság pénztárába ". A gyakran költöző „gyüttmentek" nem számíthattak tizestagságra. Erről tanúskodik Jenőfalva tizes 1857-ben adott nyilatkozata: „Tízesünkben örök emlékezettől fogva az olyan lakosok, kiknek... bár mi szerű laktelkek nem volt, s a ' kik minden évben egyik tízesből a ' másikba, vagy falubólis más faluba költöznek lakóul, mint hogy a ' tizesünköt érdeklő köz terhek hordozására alkalmatlanoknak ösmértettek, tilalmasunk használhatásába részvényesek nem voltak, s ma sem részesednek". 309 ТА. К. 2. 404-105. 310 TA. J. 2. 74. 311 TA. H. 8. 57. 115