Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Az alábbi idézetek részben azt tükrözik, hogy a XIX. század első felében könynyebben befogadták a beköltözőt, mint félévszázaddal később, másrészt a beköltöző befogadását elősegítette, ha voltak csíkszentgyörgyi gyökerei. Háromtizes 1840. évi határozatai között olvasható: „Menaság Újfaluból közünkbe letelepedett Fitz András igyekezvén részessé lenni három tízeseink tilalmas erdejébe, s annak le tévén az határozott taxáját, az az 3 Rénes forint 10 krajczárokat, mint közöttünk lakó embert azon jussal fogadtuk közinkbe, hogy minden terheket, melyek elé adandgyák magokot úgy köteleztetik vinni, mint akár melyik köztünk lévő egy személy, s úgy annyi jutalmat is fog kapni "?

X2 Körösmény tizes egyik korai határozata tízesbe vételt örökített meg: „A folyó 1823-dik esztendőben böjtelő hava 22-dik napján bejött Körösményfalva tizesse közé Latz Ferentz külön portiora, fizetett a nemes tízesnek a be iktatásért egy Rénes forin., in tot . 1892. június 20-án Ambrus János bejelentette, hogy Menaságújfaluból át kíván telepedni Háromtizesbe. Kérte a háromtizesieket, hogy fogadják be „teljes birtokosnak". A tizesgyűlés úgy határozott, hogy „... el kívánja fogadni bé birtokosnak, tekintve azt, hogy itt született és törzsökös személy, miért fizet 10 forintot és egy illendő áldomást". A beltelek szerepe a jogszervezésben, jogbirtoklásban A fentebb idézett tizeshatározatok csak a törzsökösség és az idegenből való beköltözés tekintetében tettek különbséget a bébíró állapot elnyerésére áhítozók között. Tulajdonképpen a szövegek sejtetik, de nem mondják ki egyértelműen, hogy mi volt a bébíró állapot elnyerésének igazi feltétele. A tizesjegyzőkönyvek alapos elemzése azt a következtetést valószínűsíti, hogy a XIX-XX. században a tizes lakosai közül az lehetett a tilalmas nevű közbirtok teljes jogú haszonélvezője és teherviselője, aki a tizes területén bizonyos nagyságú beltelekkel rendelkezett. Tanulságos Körösményfalva tizes 1871. február 18-án kelt határozata, amelyet egy Mindszentről beházasodott férfi „beüsmertetési" kérelmével kapcsolatban fogalmaztak meg: „ Tízesünkbe Lacz Istvánnéra beházasodott Mindszenti Péter Alajos kívánná a tizes tilalmas erdő és legelő haszon élvezetire felvétetni magát. Erre nézve Péter Alajos elő mutatná contractussait, mellyékből ki tetszik, hogy ő annyi belső birtokokat szerzett, melyre néhai Lacz Ferencz és Lacz Balázs a ' tilalmas erdőbe bé birtak és a ' gazdálkodási lakhatásra szükséges épületeket illő tágosságban reá teheti, ennélfogva s mivel külső szántója és kaszálója is találtatik, elfogadja a' Tizes tagjának, úgy, hogy a tízesnek javát mindenekben igyekezni fogja elő mozdítani, a' tizes törvényét megtartani, tilalmas erdejét oltalmazni, és semmi szín alatt abba 312 TA. H. 1.20. 313 ТА. К. 1. 16. 314 TA. H. 3. 172. 116