Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Körösményfalva legkorábbi jegyzőkönyv-kötetének elején többször is szó esett a külbirtokos possessorokról. 1794-ben egy fölöttébb gyenge fogalmazású szöveg azoknak a possessoroknak a büntetését sorolja fel, akik „törvénytelenül" belé mennek a tilalmasba.

276 1803. december 23-án a tizes egy possessort fogadott tagjai sorába: „Bejövén Körösmenfalva tizese közi a tilalmasba Csedő Antal őkegyelme, mint possessor, annak okáért Csedő Antal uram fizetett egy német forintot a tízesnek".

277 1805. márciusában egy újabb possessort vett tagjai közé a tizes: „Csík gergai Kontsag József alfalvi Körösményfalva nemes tizesébe bejövén mint possessor. Fizetett egy magyar forintot. "A Jenőfalva tízesben lakó Kontsag János vállalta helyette az erdőőrzést és a haszon igénybevételét.

278 Ugyancsak 1805-ben döntött a tizes a possessorok erdőőrzési kötelezettségének megváltásáról: „Anno 1805 die 6-ta januárii nemes Körösmenfalva űzesse közönséges akaratból és eggyezésből olyan végezést tett, hogy távol lévén a possessorok, erdőőrzést nem tehetnek, hanem... készebbek egy esztendőre négy garast befizetni. " 7 Ha tizesjogot örökölt vagy vett a possessor, neki is be kellett ösmertetni magát a tizes gyűlésén. Másrészt, ha tizesbeli házában 1848 előtt jobbágy, 1848 után lakó lakott, el kellett intéznie, hogy a tizesjognak a ház lakója vehesse hasznát. Márton József bánkfalvi lakos, Körösmény tizesi beltelek tulajdonos 1892-ben szeretett volna Körösmény tizes birtokosságának sorába lépni. A tizesgyülés azonban a döntést elnapolta. 1893 elején Márton Gábor és Márton József nyilatkoztak, hogy ha Körösmény tizes birtokossága elfogadja őket possessornak, fizetik az évi 3 forint 70 krajczár „possessori díjat". Kérésük meghallgatásra talált.

280 Márton Gábor utóda, Márton János 1900. október 29-én kérte Körösmény tizest, hogy „apja után" „üsmerje be" possessornak. Megígérte, hogy fizeti az évi 3 forint 70 krajcár erdőőrzési díjat. Beüsmertetése sikeres volt. Elérte, hogy apja tartozásának felét is elengedte a tízes.

281 1892. február 20-án a Gyergyószentmiklóson lakozó Márton Péter, a csíkszentgyörgyi Körösmény tizes possessora kérte, hogy az őt illető faizási és legeltetési jogott a Körösmény tizesi házában lakó Molnár Gál András gyakorolhassa. A tizes egy évig megengedte a jog átruházását, azzal a kikötéssel, hogy a kedvezményezett viselje a terheket.

282 1897. március 29-én Márton László csíkszentmártoni lakos, akit tanító úrnak tituláltak, kérte Körösmény tizes birtokosságát, hogy fogadja be őt a tilalmasba tagnak „ az elhunyt édes attya után öröklött épületes beltelekre ". A tizesgyülés elfogadta possessornak „ azon beltelekre, amelyet ősidőktől örökölt az édes attya ". 1887-ben Márton Ferenc, Márton István és Tompos János külbirtokosok beperelték Jenőfalva tizest, mert az szerintük kizárta őket jogaikból. Kezdetben többször 6 ТА. К. 1. 6. 7 ТА. К. 1.6. 8 ТА. К. 1. 7. '

9 ТА. К. 1.7. 0 ТА. К. 3.31., 51. 1 ТА. К. 3. 203. 12 ТА. К. 3. 17-18. 3 ТА. К. 3. 135. 108