Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Másnap, április 2-án a tizesmegbízottak egységes keretbe foglalva megíratták a három bánkfalvi tizes konstitucióját a növendék tilalmasról és annak felosztásáról. Jenőfalva tizes 1860. évi konstituciója 4 1860. május 28-án Jenőfalva tizes teljes gyűlése konstituciót alkotott a tilalmas védelméről, használatáról, különös tekintettel a szabadítás szabályaira. A törvény szokatlan aprólékossággal tért ki az erdőhasználat rendjére. 1872. április 21-én Jenőfalva tizes gyűlése hitet tett az 1860. évi konstitúció elvei és gyakorlati előírásai mellett. A gyűlés résztvevői fogadkoztak, hogy az 1860. évi tizestörvényt továbbra is meg fogják tartani.

265 Körösmény tizes 1870. évi konstituciója 1870. február 19-én, tehát a tizestörvények történetében fölöttébb késeinek számító időpontban Körösmény tizes konstituciót fogadott el arról, hogy kik, milyen föltétellel lehettek a tizes tagjai. Körösmény tizes 1882. évi konstituciója

267 Az általam ismert legkésőbbi tizestörvény, amelyet még a régi módon konstituciómk neveztek. Záradékában az új idők jeleként közbirtokossági törvénynek titulálták. Körösmény tizes 1882. március 4-én tartott gyűlése alkotta és fogadta el. 12 pontból áll. Valamennyi pont a tizes „erdőlési és legeltetési" szabályait tartalmazza. „JOG", JOGSZERZÉS, JOGVESZTÉS A tizesvagyon birtoklásának, haszonélvezetének formái A „bébíró" kifejezésről és a mögötte meghúzódó fogalmi zavarról A Kárpát-medence magyarlakta tájain a XVIII-XIX-XX. századi magyar agrárigazgatási hivatali nyelv a bebíró szóval jelölte a külbirtokost. A hivatalok azt a személyt tekintették bebírónak, aki egy bizonyos helység területén ingatlan vagyont, vagyis földet, házat, szöllőt, erdőt, kaszálót birtokolt, de más helységben lakott.

268 TA.J. 1.5-6. TA.J. 1.79. ТА. К. 2. 404^105. ТА. К. 2. 398-401. Fölöttébb különös, hogy az 1959 és 1962 között kiadott hét kötetes akadémiai magyar értelmező szótárban nem szerepel a bebíró szó (MNYÉSZ.). A kifejezést nem méltatta figyelemre a TESZ. sem. Az ÚMTSZ. 366. a Bögözről származó „Bébírós, mint Török Pál Tibódon" szólással adózik a bebíró 105