Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

A XV. században tehát a kunok és jászok nemzetségi szervezete territoriális szervezetté alakult át. Az átalakulás mikéntjét jól példázza Halas-szék nevének változása, amelyet Hatházi Gábor részletesen elemezett. 1418-ban Mátyusfalván, a Madaras és Halas között elhelyezkedő magyar birtoklású faluban, Csertán-székhez tartozó királyi kunok is éltek. A Csertán nemzetség hatalmas területeket birtokolt Halas központtal. Hatalmaskodásaik és foglalásaik számos összeütközést eredményeztek magyar szomszédaikkal. Különösen a Becsei Töttösökkel. A Csertán nemzetség kapitánya Köncsög, több a Becsei Töttösök fennhatósága alá tartozó területet megszerzett. Köncsög leszármazását egy 1347-ben kelt oklevél igazolja, amelyen Köncsög címe: „comes Kuncheg capitaneus Comanorum generationis Chertan" szerepel." Köncsög fiai és Becsei Töttös fiai kölcsönösen támadták, dúlták egymás birtokait. A XIV. században az eredeti kun területeken kívül eső vitatott térséget Köncsög és fiai Csircsi és Tompa László földművelő magánuradalommá alakították. 1366-ban — feltehetően Köncsög halálának idejétől — a Csertán nemzetség kapitányaként nem Köncsög fia, hanem Karla János bukkan fel. A Csertán nemzetség egyenesági leszármazottai tehát a székkapitányságot elveszítették. Köncsög idősebb fiától Csircsitől leszármazott Csercsi Bálint fia Mátyás, 14361475 között Köncsög, Törtei és Bocsa szállások kapitánya volt. A Köncsög nemzetség hatalomvesztéséhez Köncsög halála mellett a régi ellenfelek a Töttösök megnövekedett udvari befolyása is hozzájárulhatott. A nemzetségi ágon öröklődött kapitányság nemzetségből kikerülése a szék nevének változását eredményezte. A nemzetségi területek központi települése Halas ekkorra kunok szállásából magyar mezővárossá vált. 1390-ben IX. Bonifác pápa búcsújáró hellyé nyilvánította, 1396-ban pedig mint városi polgárokat említik lakóit.

100 1451-ben a nemzetség neve helyett ez a központi település, ahol törvényszéket tartottak, a szék névadójává válik. 1451. december 16-án Szerdahelyi Imre és fia, György több kunkapitánnyal és tizenkét esküdt és más kunok jelenlétében ítélkezett Halas városában. „... in Sede judicaria in Oppido Halas cum Capitaneis et cum Comitatibus, et duodecim Juratibus ac cum aliis simplicibus Comanys totalium...".

101 1452. szeptember 10-én a budai káptalan előtt a „Halasszéki Jakabszállási kapitányság miatti peres ügyben" kiegyeznek.

102 A többi ismert kun és jász szék megközelítően hasonló átalakulási folyamat után szintén egy-egy településről kapta a nevét. A Duna-Tisza közén az Illoncsuk nemzetség területén

103 1472-től tesznek említést Kecskemét-székről.

104 Kecskemét magyar mezőváros volt, és korábban sem tartozott a kunok területei közé. 1440-ben Halasszékkel együtt említik Kara-széket.

105 Ez utóbbi neve a Szolnok melletti Karaszállástól származott. 1450-ben Mizse György kunkapitányról olvahatunk; 1469-ben pedig Má99 GYÖRFFY György 1990. 299. 100 HATHÂZI Gábor 2000. 187-189. 101 GYÁRFÁS István III. 626. 102 GYÁRFÁS István III. 627. 103 A nemzetség kun nemzetség voltát még nem tisztázták egyértelműen, GYÖRFFY György is vitathatónak tartotta. 104 GYÁRFÁS István III. 671. 105 GYÖRFFY György 1990. 303-304. 27