Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

KUN ÉS JÁSZ AUTONÓMIA 1239-1702 A XIII. század első felében Magyarországra befogadott kunok népcsoporti autonómiája részben szokásjogi elemekből, részben a befogadó hatalom képviselőinek írásba foglalt törvényerejű cikkelyeiből építkezett. A kelet-ázsiai sztyeppékról egyre nyugatabbra vándorló kunok Kötöny kán vezetése alatt 1239-ben elérték Magyarország határait, majd IV. Béla királytól bebocsátást nyertek az ország belsejébe. A király a törzsszövetségben élő nép letelepedési helyének a Budához közeli területeket, főleg a Duna-Tisza köze néptelen síkságát jelölte ki. A mongol veszedelem elől menekülő kunok és a befogadó magyarság együttélése eltérő életmódjuk és társadalmi szerkezetük miatt nem lehetett konfliktusmentes. A kun nemzetségi társadalom belső szerkezetére Györffy György a Codex Cumanicus elemzése alapján következtetett.

52 A nemzetségfő a nagycsalád feje volt, akit a kunok bejnek neveztek. A legvagyonosabb, legtekintélyesebb nagycsalád nemzetségfője a törzs vezetőjévé válhatott, amint ez, pl. a beköltöző nemzetségek közül a Toksaba vagy a Borcs esetében megállapítható. Mindkettő személynévből vált törzsi névvé. Magyarországra beköltözésük idején törzsszövetségük élén a kán, Kötöny állt. Magyarországi tartózkodásuk 1241 tavaszáig tartó első szakasza aligha volt elegendő hagyományaik, együttélési szokásaik és hatalmi szervezetük megváltoztatására. Nagy valószínűséggel az együttélés szabályozása nemzetségi keretben a nemzetség tekintélyes tagjainak döntése alapján történhetett. A fegyveres harcosok alkották a nöger-eknek — nyögéreknek nevezett csoportot, a nemzetségfők pedig a kán testőrségét. A vitás ügyek eldöntésére a nagycsalád fejének, a nemzetségfőnek, a törzsek közötti vitákban a kánnak lehetett jogköre. Társadalmuk vallási támasza az őstiszteletben testesült meg. A Cortan — Csertán nemzetség neve csukát jelent, amiből Györffy György totemisztikus őstiszteletre következtet, bár erre más példát nem tudunk említeni. A túlvilággal, az elhunyt ősökkel a sámán teremtette meg a kapcsolatot. A sámánizmus továbbéléséről, pogány szokásaikról bőségesen szólnak a források, bizonyítják a régészeti feltárások.

53 A befogadott kunok számára IV. Béla király a kői, vagy bánmonostori egyezményben a vendégnépeket megillető jogokat adott, melyekért ők hadiszolgálattal tartoztak.

54 IV. Béla király ugyan fegyveres erőt szerzett országának, de a kunok befogadásával kivívta a mongol kán haragját és a magyar előkelők rosszallását. A már letele52 GYÖRFFY György 1990. 258-259. 53 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1993.; SELMECZI László 1992. 54 HATHÁZI Gábor 2000. 174. 22-23.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. Befogadásukról Rogerius siralmas éneke tudósít.; ANTAL Árpád 1969. 8-9. 15