Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

pedett, földművelő életmódot folytató magyar népesség sorozatosan összeütközésbe került a kunokkal. A tatárok közeledtével a kunokban kémeket gyanítottak, végül az ellentétek Kötöny meggyilkolásához vezettek. A kán halálán feldühödött kunok maguk után pusztítást hagyva kivonultak az országból. Többet tudunk második beköltözésük, 1246 utáni helyzetükről. Befogadásukat, új szövetségüket a kun főemberek kettévágott kutyára tett esküje, valamint a trónörökös István herceg és Zayhan (Száján) kán Erzsébet nevű leányának házassága pecsételte meg. István és Erzsébet házasságából született a későbbi IV. László király, akit származása miatt Kun Lászlónak is nevezünk a magyar történelemben. A házasság létrejötte után a kunoknak nincs többé kánjuk, csak főembereik vannak.

55 A második betelepüléskor a hat kun törzs és a jászok összesen 60-70.000 fős népessége bőségesen találhatott lakatlan, a koronára szállt területeket az ország belsejében.

56 A befogadott kun törzsek közül név szerint a Csertán, Borcsól, Kór és az Olás, azonosított kétséget kizáróan. Letelepedési helyeiket a többek által hitelességében vitatott 1279. augusztus 10-én kiadott második kun törvényből, vagy más megnevezéssel keresztségi kiváltságlevélből ismerjük.

57 Kijelölt területeik a Duna-Tisza közén, a Körös mellett, a Maros-Körös folyók között és a Temes-Maros folyók között voltak, a jászok a Zagyva völgyét foglalták el. Földrajzi elhelyezkedésük a Hód-tavi csata után változott. A temesközi kunok többsége elhagyta az országot. A régészek véleménye szerint a Duna jobb partjára, a Mezőföldre a XIII. század végén költözhettek kunok. Okleveles bizonyítéka Fejér megyei ott lakásuknak még későbbről, a XIV. század végéről ismert.

58 Ugyancsak XIV. századi okleveles emlék tanúskodik az Illoncsuk nemzetség Kecskemét környéki jelenlétéről.

59 Letelepítésük a koronára háramlott birtokokra történt. Megkapták az „örökös nélkül meghalt nemes embereknek [ama] földjeit, éspedig összes tartozékaikkal és haszonélvezeti jogaikkal ..., amelyek az ő településükön belül esnek, s amely [földek] jog szerint a mi [király] rendelkezésünk alá tartozóknak ismertetnek el; azonban mindig sértetlenül kell megtartani a monostorok és az egyházak jogait és birtokait"

60 Megkapták egyes nemesek és várjobbágyok üres földjeit haszonvételeikkel együtt, de a király ígéretet tett, hogy ezekért a birtokokért, vagy megfelelő árat fizet, vagy cserebirtokot adományoz. Az elosztást magukra a kunokra bízta. „Mindezeket a földeket pe55 HATHÁZI Gábor 2000. 174-175. 56 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 248-256. A népesség számáról hasonlóan vélekedik Hatházi Gábor. HATHÁZI Gábor 2000. 175. 57 A kiváltságlevél első említője PRAY György 1774-ben, szerinte eredetije még megvolt a bécsi cs. titkos levéltárban. Hogy korábban nem ismerték bizonyítja az a tény, hogy I. Lipót 1668-ban, amikor megerősíti a kunok és jászok kiváltságait az 1279-es okleveleket nem említi. Az oklevél hitelességét gyanúsnak tartja KRING Miklós, GYÖRFFY György (1990. 282.) viszont nem kérdőjelezi meg. A hitelesség kérdését nem veti fel KRISTÓ Gyula (Kun László emlékezete, 1994.) Szűcs Jenő viszont ezt tartja az egyetlen kun törvénynek, amit б bullának nevez (Az utolsó Árpádok 1993.) BEREND Nóra egyértelműen XVIII. századi hamisítványnak tartja (Jászkunság kutatása 2000). 58 HATHÁZI Gábor 1987. 34-35. 59 GYÁRFÁS István III. 482. [1992.] 60 KRISTÓ Gyula 1994. 135. Az 1279. aug. 10. oklevél fordítása. 16