Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

és Mihályteleknek nem volt kiskunsági pusztája. A nagymérvű jász expanzió új kiskunsági falvak benépesítését eredményezte. Az 1736-1743-ig tartó időszakban jászsági falvakból és Kunszentmiklósról érkezett gazdákkal népesült be önálló községgé a már említett Dorozsma melletti Ülléspuszta.

156 1742-ben 41 szabadalmas jobbágycsalád és jászságiak költöztek Maj sara,, ahol az Üllésről átköltözött népességgel együtt 1743-ban új községet alakítottak. Kecskemét megszűnt pusztabérletén 16.000 kh terület intenzívebb gazdasági hasznosítása vált lehetővé. 1743-ban Félegyházán jött létre, zömmel szintén jászsági gazdák átköltözésével új település.

157 A szabadmenetelű gazdálkodás lehetősége távoli vidékekről is vonzotta a betelepülőket. Félegyháza pl. 58 helységből s több mint tíz vármegyéből népesült be. Az új települések megszilárdulása a redempció idejére megtörtént. 1745-ben Majsán 124 adóköteles gazdaság, 168 adóköteles család volt. Félegyháza két év alatt a Kiskun Kerület legvagyonosabb községe lett, csak a mezőváros Halas múlta felül. A gyarapodás mindhárom kerületben szembetűnő. A Jász Kerületben 1735 és 1745 között 679 új lakóházat építettek, s 589 új gazdaság létesült. A Nagykun Kerületben 293 új ház épült és 288 új gazdaság létesült, a Kiskun Kerületben 763 új ház épült és 1141 új gazdaság létesült.

158 A tíz év alatt a külső pusztabérlők által árendált jászkun puszták fokozatosan ismét jászkunsági helyhatóságok, községek, mezővárosok bérletébe kerültek. A teljes benépesültség, a gazdasági megerősödés és a jól szervezett önkormányzatok egyránt alátámasztották a redempció sürgetését. A megvalósuláshoz az 1740-ben kitört osztrák örökösödési háború adott lendületet. A háborúhoz a királynőnek pénzre és katonára volt szüksége, s mindkettőben számíthatott a felszabadulni vágyó jászkunokra. 1741-ben általános insurrectiot hirdettek. A Jászkun Kerület két lovasszázadot, századonként 198 lovast állított ki. Négyszáz katona indult saját zászlók alatt Sziléziába. Sziléziában értesültek a hazai eseményekről, hogy nádorrá választották Pállfy János országbírót, s királlyá koronázták Mária Teréziát. A kerületek vezetői ekkor a nádor asztalára helyezték a redempcionális kérelmet. Futótűzként terjedt a hír, a jászkunok hamarosan felszabadulnak. Az 174l-es országgyűlés kivetette a portális katonaállítást, hetven porta után 69 huszárt adtak. A jászkunságiak mindenben igyekeztek az udvar kedvében járni. 1742ben Mezőtúr és Cibakháza térségében a Haller-gyalogezred lázadását a Jász Kerület kétszáz lovaskatonája verte le. Ugyanez év december 12-én a Jászkun Kerület közgyűlése megfosztotta tisztségétől a számos túlkapással vádolt Podhradszki György adminisztrátort s alkapitánynak felkérte Almásy János Heves megyei alispánt, vállalja el a Jászkun Kerület nádori alkapitányi tisztét. A felkérést felterjesztették a nádornak, akit ismét főbírájuknak tekintettek. 1744-ben megindult a második sziléziai háború. A jászkunsági ügyvivők Pozsonyból arról értesítették a kerületeket, hogy hamarosan újabb mozgósítás lesz, s Kiss József 1987. 302-344. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1981. SZML JK B. Capsa I. Fasc. 3. № 1-3/1735. uo. № 4. 1744-45. 44