Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

Nagy jelentőségű volt a kerületi jogszolgáltatás átalakításában az 1868:54. te., amely kimondta az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét és a nemesi előjogok eltörlését. Elvetette az ITSZ-t, megszüntette az 1848 előttinek megfelelő törvénykezési helyzetet.

973 A törvény megszüntette a Jászkun Kerület kapitányi törvényszékeit, s a kerületi polgári törvényszék másodfokú hatóságát. Hatáskörét 1869. június 1-től a Királyi ítélőtábla vette át. A Jászkun Kerületben ezentúl csak elsőfokú bíróságok működtek a törvényben engedélyezett ügyekben. Elsőfolyamodású bíróság lett: I. a városi bíró vagy helyettese, aki sommás ügyekben ítélhetett, II. a városi törvényszék, amely a főbíró, vagy a legidősebb tanácsnok elnökletével legalább három jogtudó tanácsnok jelenlétében ítélkezhetett, telekkönyvi és polgári ügyekben. Itt tárgyalták a csődbírósági ügyeket is. III. a Jászkun Kerület Törvényszéke a válóperek és a fenyítóperek elsőfokú bírósága lett. Másodfokon mindhárom bíróságtól a Királyi ítélőtáblához, harmadfokon a Hétszemélyes Táblához fellebbezhettek. A következő lépést a polgári átalakulásban az 1869:4. te. jelentette, ami elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. A törvény megszüntette a bírák önkormányzati választását. Ez komoly ellenszenvet váltott ki a kerületben, ahol önkormányzati jogaik csorbítását látták az intézkedésben. Az autonómia újabb csorbítása feletti keserűség elfedte a bírói függetlenség megteremtésének jelentőségét. Hamarosan felbomlott a Jászkun Kerület jogszolgáltatási egysége is. Az 1871:31. te. és az 1871:32. te, ami az első folyamodású törvényszékekről és elsőbíróságokról szólt, rendelkezett a királyi törvényszékek és járásbíróságok létesítéséről. Megkezdődött a községek versengése a bíróságok megszerzéséért. A királyi törvényszékek, mint társasbíróságok a korábbi törvényhatósági társasbíróságok helyébe léptek. A kerületben átvették mindazokat az ügyeket, amelyek korábban a Jászkun Kerület Törvényszéke elé tartoztak. Ezek a törvényszékek kapták meg a telekkönyvi hatóság jogkörét, de a feladatot a törvényszék mellett létesített telekhivatal végezte. Az ismertetett hatalmas tömegű birtokváltozás különösen fontossá tette, hogy a kerületen belül legyenek olyan bíróságok, amelyek a telekkönyvi hatósági feladatokat ellátják. 1872-ben igazságügyminiszteri rendelettel országosan 31 bíróság kapott telekkönyvi hatósági jogot. Az igazságügyminiszter külön engedélyezte a Kiskunfélegyházi Királyi Járásbíróságnak, a Kunszentmiklósi Királyi Járásbíróságnak és a Kisújszállási Királyi Járásbíróságnak, hogy saját járásában a telekkönyvi hatóságot gyakorolja. Az új bíróságok 1872. január 1-én kezdték meg működésüket, ugyanekkor megszűnt a Jászkun Kerület Törvényszéke. A legfőbb bírói jogkört a Magyar Királyi Kúria gyakorolta. A községi közigazgatás és jogszolgáltatás annak ellenére, hogy az autonómia egyre szűkült szerteágazóbb és költségesebb lett. A sommás bíróságok, a községi törvény973 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. ITSZ = Az 1861. jan. 23-ra összehívott Országbírói Értekezlet által megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok, ami alapján működött 1868-ig a bíráskodási gyakorlat. 264