Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

kosok tanyákat építettek és kitelepülve gazdálkodtak, de önálló községgé Csólyospálos néven csak 1945-ben alakultak. Ismételten meg kell említeni, hogy időközben a félegyházi közbirtokosság 1869-ben megvásárolt a dósaiaktól egy részt Szentlászlóból és fokozatosan felvásárolta Pákát a jászkun községektől. A Jászkun Kerület földje művelési ág szerint' Szántó % Kaszáló % Legelő % Szőlő % Kert % Erdő % Nád % Terméketlen Mezg. haszn. Ossz. 1847 37,98 12,13 40,81 4,74 0,68 3,66 100% 897832 kishold 1855 35,07 15,89 38,18 1,33 0,55 1,37 1Д9 6,38 852700 kh 1865 35,46 15,10 31,32 2,66 1,60 0,91 12,93 859392 kh és 478 D A redempcióból fakadó tulajdonjogi viszonyok tovább maradtak életben, mint a Jászkun Kerület törvényhatósági különállása, közigazgatási egysége. Mindaddig, amíg az utolsó hold redimált földtulajdont fel nem osztották mindazok a jogok hatályban maradtak, amelyeket a redimált föld hordozott. A redimált föld polgárosítása amint láttuk, csaknem fél évszázadig elhúzódó folyamat volt, s eközben alakult át a társadalom rétegződése, az igazgatás és a jogszolgáltatás. A Jászkun Kerület önkormányzata az 1849. október 24-én életbeléptetett ideiglenes közigazgatási rendszertől lényegében megszűnt, eltekeintve az 1860 októberétől 1861. november 5-ig tartó rövid autonóm igazgatási szakasztól. Az autonómia maradványait a községi igazgatásban sikerült megőrizni. A községekben az egész községet érintő ügyeket az 1848 előtti gyakorlat szerint intézte a tanács, vagy a gazdasági gyűlés. Az állami hatalom végrehajtó feladatait a területi szakigazgatási hivatalok és azok községi hivatalnokai látták el.

972 A kiegyezés után az igazgatás újjászervezése a községekből kiindulva történt. A vármegyéktől eltérően alulról felfelé építkeztek. Újból érvényesítették igazgatási autonómiájuk alapelvét, mely szerint az önkormányzat alapja a község. A Jászkun Kerület a 25 község önkormányzati egységét jelenítette meg, mint törvényhatóság. 1867. május 29-én a községek választóinak szavazattöbbségével megválasztott új alkotmányos tisztikar letette az esküt. Hűséget fogadtak Magyarország törvényes királyához és alkotmányához, engedelmességet a felelős magyar minisztériumnak, a kerületek főkapitányának és a közgyűlésnek. Az újjászervezett önkormányzat tisztségviselőinek fizetésére azonban alig volt fedezet. A községi törvényszékek helyreállítása szintén a pénzhiány miatt akadozott. 971 1844. és 1847. évi adatok: BENDA Gyula 1973., az 1855. évi adatok GALGÓCZY 1855., 1865. évi adatok helytartótanács által 1865-ben kiadott statisztikájából valók. 972 A közigazgatás teljes áttekintését lásd: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 263