Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

tér János 38 Rft és kilenc dénár redempcios váltságot fizetett. Földje az idők során nem csak osztódott, a család leszármazottjai vásároltak is tőkeföldet. 1853-ban a Pintér családból 13-an kaptak Ferencszálláson földtulajdont. A földkiosztás váltotta ki a félegyházi pusztakereső mozgalmat, ami 1868-ban halálos áldozatot is követelt,

968 amikor a lázongók leverésére kivezényelt katonaság belelőtt a tömegbe. A félegyházi pusztakereső mozgalom mindazt a problémát magába sűrítette, ami a Jászkun Kerületben a tagosítások és legelőfelosztások kapcsán másutt is megmutatkozott. Az elégedetlenek két csoportra oszthatók. Az egyikbe azok a redemptusok tartoztak, akik időközben az összes megváltott tőkeföldjüket eladták. Ők elismerték, hogy a felosztott puszta a redempcio óta a tőkeföld járuléka volt, de azt állították, csak a tőkeföldet adták el a járulékot nem. Tehát részesedést kértek a pusztából. Hasonló igények Halason, Kisújszálláson, s a Jászságban is voltak. A másik csoportba azok tartoztak, akiknek az osztás idején tőkeföldjük már nem volt, de kisebb-nagyobb szőlőt birtokoltak, s ezek után szerettek volna járulékot kapni. Ilyen törekvések más kiskun településeken, Halason, Dorozsmán is előfordultak. Követeléseiket sehol nem teljesítették, mert, amint arra a szőlőföldnél kitértünk, a szőlőföld a beültetéssel elveszítette a redempcios jogokat. A pusztakeresők beadványai, panaszai és perei minden létező fórumot megjártak a helyi tanácstól a királyig, de eredményt nem értek el. A tagosítási és osztási elvet, mi szerint, akinél a tőkeföld tulajdona van, azt illeti a járulékból való részesedés, minden fórum helybenhagyta. Félegyháza redempcio utáni birtokváltozását a tőkeföldről szóló fejezetben ismertettük, most a ferencszállási pusztaosztás utáni birtokszerkezetet mutatjuk be. Kiskunfélegyháza birtokszerkezete 1856157-ben katasztrális holdban Semmi kh 0-1 -5 -10 -20 -30 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -400 Városi Idegen 472 fő 777 570 348 405 189 150 70 12 2 2 1 1 1 2 A táblázat minden magyarázat nélkül mutatja mi táplálta a pusztakeresők több mint két évtizedes kitartó küzdelmét. A város Csólyos pusztáját, ami távolabb volt, ekkor még nem osztották fel. Amikor a pusztakereső mozgalom már reményt vesztetté vált, akkor határoztak a lakatlan puszta felosztásáról. Csólyost 1895 szeptemberében kezdték osztani. Az osztást három nap alatt véghezvitték. Az új birtokosok alig ütötték le a mezsgyekarót már megjelentek a határos községek Kistelek, Majsa, Kömpöc földvásárlói.

970 A felosztott félegyházi közlegelő határos volt a jászkisériek Pálospusztájával, amit az 1860-as évektől folyamatosan eladogatott a jászkiséri közbirtokosság. Az utolsó birtokrészt 1894-ben adták el. A két felosztott jászkun pusztán az új földbirtoFEKETE János 1981.; PÖLÖSKEI Ferenc 1987. BKML Kf. lt. ö. 183., L. 72. Cs. 3. Sz. 1/1856/57. FODOR Ferenc 1995. 99. 262