Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

viszont a tagosítás után 475 család települt ki, s a puszta 1877-ben önálló községgé alakult. Hevesivány majd csak 1950-ben önállósul Jászivány néven.

945 Jászalsószentgyörgy tagosítása szintén a szabadságharc előtt kezdődött, 1844-ben Kara-pusztán. A puszta szomszédságában levő Jenő-pusztát akkor még bérelték a Földváry családtól. Alsószentgyörgy felajánlotta a tulajdonosoknak, hogy mivel Jenőpusztát földrajzi fekvése miatt jobban tudnák hasznosítani, szívesen elcserélnék a saját kisszállási pusztarészükkel. A család hajlandóságot mutatott a cserére, sőt az esetleges eladásra is. A tárgyalások és az 1848-as törvényekben megteremtett szabadabb birtokforgalom lehetőségei 1853-ra tették lehetővé, hogy Alsószentgyörgy megvásárolhassa Jenő-pusztát.

946 A vétel ünnepélyesítése után a tanács a pusztai szántók egyéni tulajdonba adásáról döntött. „Kara-Jenőn a Karai gazdálkodás az eddigi állapotban azon hozzá tétellel fenntartatik, miszerint a legközelebb következő egy évre Jenőn a most meglevő három darab szántó földekből minden birtokosnak osztályozott szántóföld adassék".

947 A következő stációban elhatározták az egymás mellett fekvő két puszta benépesítését. A kezdeményező alsószentgyörgyi közbirtokosság 1857-ben 200 kh-at méretett ki a létesítendő falu belterülete számára. Kara másik felének tulajdonosa Fényszaru ugyanerre a célra 100 holdat engedett át. 1867-ig kétszáz család költözött ki az egykori pusztára, teljes önállósulása és községgé alakulása azonban csak a Jászkun Kerület megszüntetése után valósult meg. Felsőszentgyörgy tagosítása viszonylag későn, az 1860-as években kezdődött, de a közmegegyezés hiánya miatt több mint egy évtizedig elhúzódott. Felsőszentgyörgyön 1854-ben az akkor 20 holdas egész telek nagyságát csupán 24 gazdabirtok érte el. Palugyai a Jászság írlandjának nevezte szegénysége miatt. Földosztásra egyedül szentlászlói pusztarészének szántóra fordítása nyújthatott lehetőséget. A legnagyobb birtokátrendeződés talán Jászárokszálláson zajlott, amelynek pusztáiból két új falu létesült. A legkorábban Szentandrás pusztát tagosították és osztották fel 1855-ben, ezt követte 1862-ben Kerekegyháza tagosítása és felosztása. Kerekegyháza az 1871:18. te. nyomán önállósodott. A törvény értelmében megválasztott első képviselőtestületére 95 név szerint felsorolt személy szavazott.

948 Árokszállás a Jászság második legnagyobb települése volt. Szentandrás pusztáját egészen 1854-ig legelőnek használta, akkor a 7767 kh-at redempciós birtok arányban felosztották. Ugyanebben az évben tagosították és adták végleges birtokba a belső tőkeföldet. A földközösségi művelési módot 1855-ben felszámolták. A redempciós jogokhoz kapcsolt utolsó legelőfelosztás 1862-ben a kerekegyházi pusztarészük 4561 kh-as területének felosztása volt. Jászberényben a tagosítás és egy új község létrehozása párhuzamosan zajlott. Belső határát 1852-től tagosította. 1856-ban Lajosmizse pusztájukon 800 kh-t kijelöltek falumagnak, ahol 120 db 800 D-öles telket mértek ki.

949 1858-ban pedig a négyszállási határrész tagosítását kezdték meg. Mindazonáltal Lajosmizse felosztása az el945 TÓTH Tibor 1980. 209-224. 946 T. BERECZKI Ibolya 1993. 269-274. 947 SZML Alsószentgyörgy tan. jkv. 1853. aug. 21. 74. 948 SZML JK Alkapitányi iratok 1979/1873. 949 BÁRTH János 1974. 95-115. 257