Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

amiből az őrlésért négy-öt rész járt. 1791-től a kerületi közgyűlésen elfogadták, hogy a malomvám minden jászkun településen 15-öd rész legyen.

542 A molnárok esküt tettek a hiteles vámszedésre. 1794-ben Vanyó János molnárt, aki a vámszedéshez hamis csuprot tartott, és a malomkő mellett csalárd kérget alkalmazott, ahol a liszt összegyűlt, 20 pálcaütésre ítélte a tanácstörvényszék.

543 A tanácsok esetenként beruháztak a malomfejlesztésbe. Halason 1795-ben Herhager Mihály pék a város pénzén vásárolta meg egy megszüntetett félegyházi malom pitiéhez való eszközeit, s azzel alakította át a halasi malmot. Az átalakítás után a malmot Herhager évi ötven forintért kibérelte Halas városától.

544 A malomvámot őrleményként, de inkább szemül vették ki, s a malomgazdák felügyelete alatt, külön vermekben tartották. Madarason nyilvántartották a búza-, az árpa- és a kásavámot. 1763-ban mindháromból jutott eladásra.

545 A malomvámból beszedett gabona olykor több volt, mint a közmajorsági föld termése. A malmok szaporítása tehát közös érdek volt. Túrkevén 1750-ben a négy szárazmalom 100 kurta forint jövedelmet adott, 1809ben 13 szárazmalom volt 4176 forintos jövedelemmel. A tanács tehát a Vince família malomépítése ellenére megtartotta monopol helyzetét. 1846-ban ugyanitt 11 szárazmalmot adtak bérbe. A bérleti szerződésben az őrölt mennyiségtől függetlenül, meghatározott számú véka gabonában szabták meg a bérleti díjat. A malmok között több kétköves volt, s van a szerződésben egy kásamalom is.

546 Félegyházán malomhelyért és engedélyért minden lakos folyamodhatott, de a kérelmek elbírálásánál előnyben részesítették a redemptust. Érdemes volt malomépítésbe befektetni, egy malom jövedelme 35 kh föld jövedelmével vetekedett.

547 Kiskunfélegyházi malomtulajdonosok 1828-ban 548 Tulajdonos társadalmi kategóriája Malom fajtája Tulajdonos társadalmi kategóriája száraz szél nemes 5 3 polgár 15 2 honorácior 1 2 zsellér 9 2 összesen: 30 9 Félegyházán 1822-ben jelentik, hogy többen a tanyákon szélmalmot építettek. A meglévőkről nem döntenek, de a további építéseket megtiltják.

549 Hamarosan Halason 542 543 544 548 549 SZMLJKkgy.jkv. 1791. 1568. BKML Kf. lt. Prot. 8. 508/1794. BKML Kh. lt. Prot. Pol. XIII. 242/1794., p. 280/1795. SZML Madaras lt. Litt. D. Fase. 1. 1760. évi Malomgazdai számadás. SZML Túrkeve lt. tan. jkv. 1846. 687. sz. Közli FAZEKAS Mihály 1996. 70-71. lap BKML Kf.lt

. Prot. Pol. 7. p. 87/1789. SZML JK Ö. 22. 1828. évi országos összeírás BKMLKf. lt. Prot. Pol. 13. 335/1822. 164