Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)
törvényszéket, április 9-re, Jászberénybe a Jász Kerület részéről tartandó fenyítő törvényszéket, április 30-ra és május 1-2-re a Nagykun Kerület részéről tartandó fenyítő törvényszéket hirdettek. 419 A törvényszéken, mind a polgári mind a büntető sedriákon, a jogszolgáltatásra vonatkozó elvi döntések is születtek, illetve kihirdettettek. E tekintetben bizonyos hatásköri átfedés érzékelhető a főkapitányi törvényszékek és a generális közgyűlés között. A hatásköri átfedés okát abban látom, hogy mindhárom fórumon ugyanazok a tisztségviselők voltak jelen, bár közülük hol egyik, hol a másik hiányozhatott. A törvényszékekről hiányoztak a községi főbírók is. Bűnügyekben a criminális sedria 420 , a privilégium szerint a főkapitány elnökletével, pallos joggal rendelkezett. A pert mindenkor a fiscalis adta elő, s mint minden fiskális perben hozott ítélet ellen, a halálos ítélet ellen is a nádori bíróságra lehetett fellebbezni. 421 A büntető bíróság, ha az ügyek felszaporodtak rendkívüli ítélkező fórumot is kijelölhetett, így történt 1807 novemberében a Jászberényben tartott rabokat ítélő törvényszéken. Ezt a sedriát mivel a nádori főkapitány nem ért rá, a nádori alkapitány elnökletével tartották. Bartsik József helyettes fiskális jelentette, hogy a kiskunsági jurisdictional 2-3 olyan kisebb rabok tartatnak, akik már régen ülnek és a további raboskodást nem érdemlik. Kérte, hozzanak valamilyen döntést a raboskodókra vonatkozóan. A sedria kijelölt egy külön bíróságot Már András kiskunkapitány vagy ha az nem érne rá Horváth Mihály nádori táblabíró „elöl ülése alatt, minél hamarébb ítéllyék meg, és az mennyiben szükségesnek fog találtatni kellő executiot tétessenek, az terhesebb rabokra azonban ezen határozat ki nem terjeszthetvén." 422 A nádori bíróságtól visszaküldött bevégzett pereket ott hirdették ki ahol éppen a legközelebbi törvényszéket tartották. 1808. március 15-én, pl. a Félegyházán tartott rabokat ítélő törvényszéken olvasták fel a nádori bíróság szentenciáit. A felolvasottak között négy büntető, kilenc polgári per ítélete volt. A büntető perek közül Orosz András halálos ítéletét kegyelemért könyörgő levél kíséretében felküldtek a királyhoz, pontosabban a királyi kancelláriára. 423 Kegyelemért mindenkor a fiscus folyamodott, számára kötelező volt a folyamodást megtenni. A kivégzést csak a király elutasító válasza után hajthatták végre, mindenkor abban a particularis kerületben, ahol a bűntényt elkövették. A főkapitány particularis kerületenként tartott fenyítő törvényszékének jelentős feladata volt a társadalmi konfliktusok kivizsgálása s a „néplázítók" elítélése. Itt hoztak ítéletet a felségsértési ügyekben. Példaként említjük Adács István bűnügyét, amit a fülöpszállási tagosítás váltott ki. 1842-ben Fülöpszálláson a birtokosok sehogyan sem tudtak megegyezni a tagosításban és az új tanyás földosztályban. A 81 lázongó birto419 BKML Kf. lt. Körlevelek jkv. 1835. 342. p. 420 A criminális sedriát nevezték rabokat ítélő törvényszéknek, főbenjáró törvényszéknek vagy fenyítő törvényszéknek is. Az elnevezésbeli különbségek ellenére ezeken ugyanazt a bíróságot kell értenünk. 421 SZML JK lt. Büntetőperek jkv. 1805. október 7. A nem nemes rabok ellen indított criminális perek ítélete ellen csak akkor lehetett fellebbezni, ha a sententia vagy halálos vagy halállal felérő volt. 422 SZML JK lt. Büntetőperek jkv. 1807. 47-48. 423 SZMLJKlt. Büntetőperek jkv. 1808. márc. 15. 128
