Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

BÍRÓSÁGI SZERVEZET KÖZSÉGI BÍRÓSÁGOK A települések mindennapi életében a legközvetlenebb jogszolgáltatást a tanács, mint bíróság, azaz a tanácstörvényszék végezte. A tanácstörvényszék mindenkor kollegiális bíróság volt, változó létszámmal legkevesebb három taggal működött. Élén a főbíró állt, akit bíráskodási munkájában erre kijelölt szenátorok segítettek. A tanúkihallgatást igénylő esetekben a vallomásokat és az ítéletet is írásba foglalták. 1745 után a tanácstörvényszék hatásköre hat forint alatti károkozásra terjedt, 1776-tól ezt az értékhatárt tíz forintra emelték. Az ítélkezést és a tanúk vallomásait a nótárius foglalta írásba, ezért neki mind a kihallgatáson, mind az ítélethozatalnál jelen kellett lennie.

384 Testi fenyítést csak három bírósági tag közös ítéletével szabhattak ki. 1816-tól a tilalomtörőkre is csak három vagy négy tanácsbelivel együtt mondhattak ítéletet.

385 A békebírói feladatokat a helység főbírója egyedül láthatta el. Mégis sokszor a békebíráskodás a felek altaltal elfogadott személyek előtt, úgynevezett arbiter bírák előtt történt. A helyi panaszokat a főbíró személyesen ítélte. Ezeket a rövid úton bevégzett bírói ítéleteket külön naplóban vezették. Félegyházán 1750-ig a törvénykezés szóbeli formáját gyakorolták. A peres felek megjelentek a bíróság előtt, ahol előadták a sérelmeiket, és a főbíró azonnal meghozta az ítéletet.

386 A szóbeliség csak a per lebonyolítására vonatkozott, a tényállást és a határozatot bejegyezték a tanács jegyzőkönyvébe. A kezdeti időszakban minden jelenlevő szenátor résztvett az ítélethozatalban, amit az egész testület szavazatával mondtak ki. A prókátorok közreműködését 1750-től szorgalmazta a generális közgyűlés, de a helységekben még hosszú évtizedekig megmaradtak a közvetlen törvénykezési módnál. A prókátorok a fellebbezéseknél, illetve a különböző fokozatú kerületi bíróságokon kaptak közreműködési lehetőséget. A tanácstörvényszék a polgári perek közül első folyamodású bíróság volt az illető község lakosai között vagy lakosai ellen indított birtokjogi ügyekben. Előtte kezdődhettek az adóssági és osztályos ügyek, a helység bel- és külterületén levő ingó és ingatlan vagyonra vonatkozó perek, az elővételi jogok megsértése miatti panaszok és perek. Az első folyamodású tanácstörvényszék ítélt a kihágásokban, és a kisebb bűnügyekben.

387 A rendőrbírói intézmény létrehozása után, az 1840:IX. te. szerint, a rendőrbíró elől fellebbezett ügyekben a tanácstörvényszék fellebbviteli jogkört látott el, azaz másodfokon ítélt. A rendőrbírónak egyszemélyes bírói jogköre volt. A rendőrbírói intézmény működését példázza egy 1846-ban Halason történt falopási eset. A rendőrbíró jegyzőkönyvezte a tényállást, kiszabta a pénzbüntetést, majd a jegyzőkönyvet bemu384 BKML Kh. lt. Prot. Curr. 6. 155/1776. 385 BKML Kh. lt. Prot. XXVI. 12. p. /1816. Jan. 27. 386 BKML Kf. lt. Prot. 1. 37/1750. 387 GYÁRFÁS István 1866. 120