Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

A közgyűlés dolgozta ki a települések közgazdálkodásának rendjét, szervezte az erdőgazdálkodást, népszerűsítette az új mezőgazdasági eljárásokat. Testületileg és szakemberek alkalmazása révén nagy figyelmet fordított az iskolák fenntartására és a közegészségügy felügyeletére. 1790-től, amikortól a Jászkun Kerület országgyűlési követküldési jogot

376 kapott, a követutasítások elkészítése vált az egyik kiemelt feladatcsoporttá. Külön feladatcsoport volt a katonai kötelezettségek a katonaállítás, a katonatartás, a katonaság átvonulásának és az előfogatozásnak a szervezése. A Jászkun Kerület magisztrátusának tagjait az adószedőt, ügyészt, levéltárnokot és a számvevőt a privilégiumnak megfelelően három évenként a közgyűlésben választották. A szakalmazottak: az erdőinspektor, a kerületi orvos, a kerületi mérnök kinevezését szintén a közgyűlés hagyta jóvá. Mindhárom szinten kinevezett tisztség volt a nótáriusoké. A nótáriusok megbízhatósága, felkészültsége a tanács és a kerületi igazgatás számára egyaránt fontos volt. 1775 után a nótáriusokat csak főkapitányi engedéllyel lehetett hivatalukból elmozdítani. A kinevezett és választott tisztségviselők mellett alkalmaztak szegődményeseket, hajdúkat, kocsisokat, konyhai személyzetet, és különféle rendészeti feladatot ellátó személyzetet. PARTICULARIS KERÜLETI IGAZGATÁS Mindhárom particularis kerület élén külön választott kapitány állt. A külön kerületi gyűlésen az adott kerület elöljárósága, településeinek főbírói, nótáriusai és az ügyben érintett tisztségviselői vehetettek részt. A particularis gyűlésen az adott kerület kapitánya elnökölt. Elsődlegesen a katonai kötelezettségek teljesítésének szervezéséhez és a közigazgatás működtetéséhez nyújtottak segítséget. A rendészeti és katonai ügyeket a komisszárius felügyelte. A particularis kapitány legfontosabb feladata a jogszolgáltatás volt. A törvényszéki feladatokat a nádori táblabírók és a választott kerületi ülnökök segítették. Minden kerületben, két helyben lakó nádori táblabíró volt, s alkalmaztak szaktisztviselőket: orvost, híd- és erdőfelügyelőt. 1810-től annyi kerületi ülnököt választottak, ahány település volt a kerületben. TELEPÜLÉSI IGAZGATÁS A kiváltságolt települések önkormányzatát a helyi tanácsok igazgatták, élükön a főbíróval. A testület tagjai kizárólag redemptusok vagy redemptusnemesek lehettek, hasonlóan a választásukra jogosultakhoz. Az igazgatást testületi döntések alapján a szenátorok felügyelték, illetve intézték. A tanács hatásköre jogszolgáltatásra és köz376 A jászkun követeknek csupán tanácskozási joguk volt, szavazatuk a figyelembe nem vett szavazatokhoz számított. Az 1848 :V. te. alapján az addigi tanácskozási joggal, de figyelembe nem vett szavazattal biró két követ helyett hét, a többi képviselővel egyenlő szavazati jogú országgyűlési képviselőt választhattak. 115