Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti zsidó család a XX. század elején (Kircz Fülöp fogatos fuvarozó családja)
Az esküvő után a fiatalok és a násznép visszatértek a holleschaui gettóba, ahol a hírt nagy felbolydulás követte. Az a veszély fenyegette őket, hogy az egész zsidó közösséget elűzik. Végül a városi tanács azt a határozatot hozta - pénzügyi alkudozásokat követően -, hogy csak a fiataloknak kell elhagyniuk a várost. Ám nem csak az ifjú pár, hanem barátaik is felkerekedtek - ekkor hagyta el Holleschaut Reb. Löw Kircz is, akinek a zsidó közösségben Reb. Lőw Holleschau volt a neve. 1720 tavaszán megérkeztek Liptószentmiklós faluba, amely gróf Pongrácz Sámuel birtoka volt, aki Andrásfalván székelt. Mivel a grófi birtokon éppen nem volt zsidó, így a jövevényeket kegyesen fogadták - „hiszen zsidóra szüksége van, akik a birtokok különféle árucikkekei ellátják”. A gróf menlevelet adott a jövevényeknek, és védelmébe fogadta a családokat, beleegyezését adta abba, hogy Liptószentmiklóson letelepedjenek. Tehát ők voltak az első zsidó betelepülők, a helyi zsidó közösség megalapítói. A morvaországi zsidóság jelentős része települt át a Felvidékre, különösképpen Liptószentmiklósra.5 Ám a családi hagyomány szerint még legalább egy évtizeden át visszajártak a családok a morva földön maradt rokonokhoz látogatóba, főleg az őszi ünnepek alkalmával. A Kircz családnév eredete a XVIII. századra nyúlik vissza. II. József 1787 júliusában rendeletet adott ki, amely szerint egy féléven belül a zsidó családok kötelesek voltak német vezetéknevet felvenni - aki erre nem lett volna hajlandó, arra súlyos pénzbüntetést róttak volna ki, vagy akár száműzték volna az országból. A család arra törekedett, hogy olyan vezetéknevet válasszanak, amely valamely formában utal származásukra. Tehát a Kircz név az akkor legfiatalabb generáció négy férfitagja, a négy fivér utónevének kezdőbetűiből tevődött össze. így beszél erről a családi krónika: „... köztudomású, hogy évszázadokkal ezelőtt nem volt mindenkinek családi neve. II. József uralkodása alatt tette kötelezővé, hogy ki-ki családi nevet válasszon. A legtöbben a megszokott jelzőt, ahogyan őket a napi életben megkülönböztetésül hívták, tették meg családi név gyanánt. A Kircz családi név is ekkor keletkezett, de a szokástól eltérően az ős Reb Lőw Holeschau, aki jómódú és köztiszteletben álló ember volt, fiainak [utónevei] kezdőbetűiből állította össze a családi nevet. A fiúk nevei: Kafme, Jichock, Reuben és Zwie = KIRCZ. Az utolsó betűt, melynek a német nyelvben zet felel meg, magyarul cz-vel írták. Innen ez a végződés. A felvett családi nevet csak a nem zsidókkal való érintkezésben és világi hatóságok előtt használták.” A neológ zsidó vallású kecskeméti Kircz család nem tartozott a város vagyonos polgárságához, valójában igen szerény körülmények között éltek. Az apa, Kircz Fülöp (Pinkus) 1861-ben a Poprád melletti Csorbán született, majd a szomszédos Vázsecre költözött, ahol a Kassán Kircz Viktor vezetésével működő, jelentősnek mondható épületfa- és fakitermelő cég tagjaként működött. A cég építőanyagként vagy bútorgyártáshoz felhasznált tutajozott fenyő szálfával kereskedett. Emellett Kircz Fülöp az Északi- és a Déli-Kárpátokban, Erdélyben a gőzfűrész ágazat fakitermelését vezette. 1895-ben elvette feleségül az előkelő zólyomi Ipper család Irene nevű lányát, aki néhány évi házasság után meghalt - két kicsi 5 A liptószentmiklósi zsidóság történetének összegzése (XVIII-XIX. század): HERZOG Emil 1894. 57 !
