Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Fehér Zoltán: A bátyai újranépesedés anyakönyvi bizonyítékai

1658-ból, amelyben két Halason lakó, de Bátyáról odamenekült Tóth nevű testvérpár - Pál és Márton - tanúskodik.32 33 Feltételezem, mert valószínűnek látszik, hogy a XVIII. századi bátyai anyakönyvekben felbukkanó „Kun Tott” nevű család azért kapta a Kun „előnevet”, mert egy kun településről érkezett, talán éppen Kiskunhalasról, és talán éppen a Bárth által említett Tóth nevű személyek leszármazottai voltak. Tehát az utódok visszatértek őseik falujába.

Néhány anyakönyvi megjegyzésben azt olvassuk, hogy a bejegyzett személy családneve ismeretlen („ignoratur”). Vajon elhihető-e, hogy ebben az időben valakinek nem volt családneve? Valószínű, hogy a halotti anyakönyvben szereplő, két itt meghalt német katona családnevét nem tudhatta a pap, ezért így jegyezte be temetésüket: .gvardia germana cujusda Militis, de nome ignoratur”?' Nem tudni azonban, hogy a keresztelési anyakönyvben — ez időszakban - miért szerepel négyszer is efféle kitétel. 1728. december 4-én kötött házasságot például Kokan György („Georgio Cocán”). Nevét bizonyosan korábbi lakhelyéről, Kákonyról kapta. Feleségét Máriának hívták Az anyakönyvben ez a sokat mondó bejegyzés olvasható a szülők neve után: „nationa Sclavus, cuius cognomen ignoratur”,34 1730-ban a kereszteltető „Stephan Jelencsity Elisabetha” nevű feleségének családneve is ismeretlen („cognomen ignoratur”).35 A kalocsai illetőségű keresztszülők lengyel eredetűek voltak, így nyilván az ifjú anya is. Tehát ezért volt a pap számára „ismeretlen”, mert nem értette, nem tudta leírni. 1731-ben a gyermekét kereszteltetni akaró „Matheus Cristanovich” bátyai lakosnak német eredetű feleségét „Elisabetha”-nak nevezték, családneve ezért volt „ismeretlen” a pap számára („olim ex natione Germanica cuius cognomen ignoratur”),36 37 Ebben az esetben is vidéki a keresztanya (.ginna Bagho, kinek apja Georgius, ex Fadďj. Amikor a következő évben újabb gyermeküket viszik Cristanovichék kereszteltetni, Elisabetha asszonynak még mindig „ismeretlen” a családneve. Ugyancsak 1732-ben a bátyai nemes, Joannes Németh Anna nevű feleségéről csak annyit jegyeznek be, hogy apját Stephanusnak hívták, ám családi neve ismeretlen {„cuius cognomen ignoratur”)?1

A magyarul nem beszélő pap épp a nyelv nem tudása miatt is követhetett el hibákat a nevek beírásakor. Egy esetben például vagy nem értette vagy elfelejtette az apa nevét, ezért az anyakönyvben kihagyott egy kis részt, majd kisbetűvel a családi név végét írta be így: „M/”.38 Vajon Eleki, esetleg Teleki nevet viselhetett hordozója? Ez utóbbi valószínűbb, mert később előkerül a Teleki családnév.39

Minden bizonnyal a magyar és a rác nyelv eltérő értelmezése miatt keletkezett a Hodován név40. A „hogy hívnak?” kérdés ugyanis egyaránt jelenti azt, hogy miként rendelnek magukhoz, és azt, hogy mi a neved. Az előbbi értelmezésre adott

32 BÁRTH János 2001.399.

33 KFL. Hal. Fehér Zoltán másolatának számozása szerint 97. sz.

34 Nemzetisége szláv, családneve ismeretlen. KFL. Ház. 1728. dec. 4.

35 KFL. Kér. 1730.jan. 7,

36 KFL. Kér. 1731. máj 12.

37 KFL. Kér. 1732. ápr. 1. (A keresztapa: .Joannes Textör” volt.)

38 KFL. Kér. 1718. szept. 11.

39 KFL. Kér. 1768. márc. 31., 1772. márc. 12.; Ház. 1766. máj. 4.; Hal. 1767. márc. 30.

40 A Hodován név szerepel az 1703. évi összeírásban, de a többiben nem. KFL. Kér. „Odovan” 1714. okt. 27.; Ház.,Jfodovan” 1716. febr. 15.; Hal. „Odovan" 1703. máj. 18.

41