Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Fehér Zoltán: A bátyai újranépesedés anyakönyvi bizonyítékai

válasz lehetett a „hódi o vámo” később „hod o vámo” (gyere ide). Ez vált aztán Hodovánná.41 A horvát névlexikonban megtaláljuk ennek ottani megfelelőjét, egy hasonló szituációban keletkezett horvát nevet: „Kivadj” (Kivagy).42

Az új név létrejöttének a következő típusát a kétnyelvűség hozta létre. Főképp a foglalkozásnevek esetében - de más típusokban is - megfigyelhető, hogy lefordítják latinra, vagy szlávra a neveket. A példaként bemutatott eset bizonyítja, hogy az illető családneve azonos a foglalkozásával. 1729-ben a keresztelési anyakönyvben az apáról ez olvasható: „Marci Mezsaros sive Lanionis”, felesége ,Jïlisabetha Vas”.43 A halotti anyakönyvben már csak latinul, rövidített formában írták be a nevét 1741-ben: .Jdortinus Lanio”.44 így lett a Molnárból néha Molitor, a Takácsból Textör, Kerekesből Rotary vagy Koleszar, a Harangozóból Zvonár, a Királyból Kral. Ezek a változtatások azonban nem voltak tartósak.

Nem valószínű, hogy létezett Bátyán valamikor is egy Demon nevű személy, mégis találunk ilyen bejegyzést.45 Valószínű, hogy ugyanennek a családnak volt egy tagja, akit viszont „So*j«”-nak, sőt „SatanJurca Janus”-nak (Sátán-Gyurka János, nem , Joannes”) írtak be.46 Az illetőt valószínűleg Ördögnek, esetleg Eördöghnek nevezték, és ezt az „illetlen, istentelen” nevet finomította a pap azzal, hogy latinul nevezte meg.47

1748-ban négyszer is előkerül a keresztelési anyakönyvben a Thoro családnév. (Mindig nő viseli.) Kétszer is az „illegitimo” (törvénytelen) megjegyzéssel.48 Aztán sem a házassági, sem a halálozási anyakönyvben nem szerepel. Környezetében (férj, keresztszülő) ilyen családnevek szerepelnek: Törkel, Likova, Markó, Csanádi.49 50 Talán a szó a dusnokiak magyar megnevezéséből, a Torlóból származik.

Nem tudatos szlávosítás, inkább jó szándékú magyarosítás is elvezethetett egy-egy családnév elferdítéséhez. A keresztelési anyakönyv első lapján a harmadik bejegyzésben szerepel a magyar nevű grandseus Vulai” és „Catharina” gyermekének keresztapjaként „Michaelis Táncos”.30 A Táncos nevű család valószínűleg a régi magyarság maradéka lehetett a Vulai családdal együtt. (A Vulai család neve később nem került elő.) A Táncos (Táncos) családnevet 1717-ben,51 1719-ben,52 1720-ban,53 1722-ben54 és 1728-ban is55 is így írják be a születési anyakönyvbe.

41 Az erdélyi népdal is tartalmaz efféle „beszélő” nevet: Az én szolgám neve: Húzd el, vond el Gyurka.

42 LPH. 1976.

43 KFL. Kér. 1729. márc. 19.

44KFL. Hal. 1741. márc. 18.

45 KFL. Kér. .Demon" 1737.

46 KFL. Hal., Jatan” 1743., „5atan Jurca Janus" 1740. jan. 14.

47 Ördög: Tulajdonságra utaló vagy apanévi eredetű magyar családnév. Elterjedtsége az ország középső részén, a Duna-Tisza közének déli részén, különösen Szeged környékén gyakori. HAJDÚ Mihály 2010. 360.

48 KFL. Kér. „Anna Thoro” 1748. 3. sz., 1748. 38. sz., „Elisahetha Thoro" 1748. 47. sz., 1748. 32. sz.

49 Az első kettő szokatlan Bátyán.

50 KFL. Kér. 1714. szept. 16.

51 KFL. Kér. 1717. nov. 6. .pinna Táncos"

52 KFL. Kér. 1719. júl. 6.,Michaelis Táncos”

53 KFL. Kér. 1720. febr. 28. „Petrus Táncos"

54 KFL. Kér. 1722. ápr. 1. „Stephanus Táncos"

55 KFL. Kér. 1728.

42