Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Szőke Anna: A család szubkultúrája mint az identitás megtartó formája a vegyes etnikumú közösségekben
hogy nő a civil kezdeményezés, néhány esetpélda: Nők aktívája, Kézimunkakedvelők Klubja, Hagyományápoló Körök, Interkulturális Központ, Polgárok Szövetsége, Hagyományápoló kézművesek Köre, Közösségfejlesztő Egyesület, Gyermekbarát Egyesület, Hagyományőrző bizottság, Nagycsaládosok Egyesülete.2 A család anyagi állapota 1. ) A jövedelemszint kétféleképpen befolyásolhatja a család életét. Értelmiségi családoknál a jövedelem java része, de legalább is egy jó része, kulturális célokra kerül felhasználásra. Igyekeznek olyan programokat találni a családi nyaralásokat, kirándulásokat illetően, ahol bővülhet ismeretszerzésük akár a természet alkotta csodálatos helyszínek felfedezésével, akár a művészetek terén. Útjaikat úgy tervezik meg, hogy múzeumokat, galériákat és egyéb kulturális helyeket tekintsenek meg. A jövedelem másik befektetési formája, amikor (többnyire) élvezeti dolgokra, vagy külsőségekre fordítják bevételeiket. íme, egy példa a délkelet-bánáti települések egyikéről: Udvarszállás. Pénzüket renoválásra, új ház építésére, a ház bővítésére, gépkocsi és mezőgazdasági gépek vásárlására gyűjtötték. Mivel a faluban kulturális rendezvény és szórakozási lehetőség nincs, az udvarszállásiak életformájához szorosan kötődött a nagyra méretezett kihasználatlan lakóház. Örömüket, életcéljukat a házépítésben juttatták kifejezésre. A régi épületeket a 70-80-as években rendre lebontották és helyükre hatalmas, minden emberi energiát felemésztő otthont próbáltak építeni. Az értékrendet a külsőségekből formálták, elsősorban a lakberendezésben, a pedánságban, a kertek művelésében. Ehhez igazodtak a gyerekek is. Adott modellként öröklődött ez az életszemlélet. A mostani generáció tagjai is úgy látják, hogy a közösség szemében a ház, a berendezés, a kerítés számít értéknek. Takaros, pedáns házaikban a világot a televízió viszi be. Emellett a kéttípusú befektetési-felhasználási jövedelem jelzi a család társadalomban, közvetve pedig a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét. Következtetés: mindkét „befektetés” szorosan kapcsolódik az iskolázottsághoz. A családok, bár egyenlő anyagi háttérrel rendelkeznek, szubkultúrájuk merőben eltér egymásétól. 2. ) A háztartás felszereltsége, a lakás/ház földrajzi fekvése. A lakóterület elhelyezkedése településen belül meghatározza a család szubkultúráját. A periférián lakó családok - különösen a múltban - nem érzékelték a településközpont nyüzsgő életét. Azok, akik benn laktak a település szívében többre tartották magukat, mint akik a város, vagy a falu szélén telepedtek le. Az elitréteg mindig a szűk központban vásárolt vagy örökölt magának lakóterületet, míg a perifériára szegényebb népréteg került. Ebből kifolyólag eltérő magatartásmintákat, kétféle életkörülményeket tapasztalt, látott maga körül az a gyermek, aki egyik vagy másik helyszínen lakott. A faluszéli család elsősorban földműveléssel kapcsolatos magatartásmintákat látott, de említhetjük a munkáskerületeket is. E tényezőktől függ a csa-2 Az elnevezések átfogóak, nem egy konkrét egyesületre vonatkoznak. 25
