Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Szőke Anna: A család szubkultúrája mint az identitás megtartó formája a vegyes etnikumú közösségekben

Iád interakciós tere is. Ettől függ, hogy az emberek hogyan viszonyulnak más emberekhez, hogyan tudnak kapcsolatot teremteni idegenekkel.

3. ) A kulturális ellátottság magában foglalja a sajtótermékeket, részben a tömegtájékoztató eszközöket. Bár az anyagi ellátottság kérdése a sajtótermékek megvásárlása, a technikai eszközök birtoklása, mégis az életmód objektív kereteiből ez már elvisz bennünket a tartalmi vizsgálathoz. Az olvasott újságok fajtái is képet adnak a család (értelmi) érdeklődési köréről. Nem mindegy milyen újságok, fotók, könyvek veszik körül a családban felnövekvő gyermeket. Annak a családnak a szubkultúrája lényegesen más, mint azé, aki Élet és Irodalmat olvas szabadidejében, vagy annak, aki a bulvártermékek sokaságát tartja fontosnak elolvasni. Akiknél a sztárok élete és a celebritás a téma nap, mint nap, ez a család értékrendjében is kifejezésre jut: könynyed életritmus, a könnyű pénzszerzési láz kerül előtérbe.

4. ) A kulturális ellátottságot statisztikai adatokkal is mérhetjük. Mennyiségi vizsgálat eldöntheti a család szubkultúráját, de a statisztikai adat csak számokról beszél és nem a könyvek tartalmáról. Bestseller könyvek is jobbak a semmitől, és tudnunk kell, nem is képes mindenki Esterházy Péter Harmonia caelestist olvasni, de meg kell jegyezni, e két műfaj is alapját képezheti az elkülönülésnek, nagyban befolyásolhatja (sőt) a társasági élet megválasztását.

5. ) A legkedveltebb rádió- és tévéműsorok majdnem mindent elárulnak a család életviteléről. Mikor ülnek le televíziót nézni? Megszakítják-e az éppen folyamatban lévő munkát, mert következik kedvenc sorozatuk. A rádióban kommentárok és egyéb érdekességek helyett a Muzsikaszó-jókívánság zenei műsort hallgatják inkább, vagy esténként a Nóta Tévé műsora a közkedvelt.

6. ) A szabadidő kihasználása.

A szabadidő fogalma sok helyen egybe folyt a tévézéssel. A munkaidőn túli idő a pihenés, az pedig horizontálisan és vertikálisan is a tévézés. Régen, szövetkezetek létezésekor még ismert volt a kötés, horgolás, gobelinvarrás és nem egy helyen a továbbtanulás. A mai családoknál ezek a fogalmak ismeretlenek. A szabadidő testilelki feltöltődését rekreációnak nevezzük. A fiatalok körében ez az ún. aktív pihenés. A szabadidő aktív, okos felhasználása fontos szerepet játszik a személyiségfejlődésben. Az aktív szabadidős tevékenységekhez tartozik a testmozgáson kívül az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái, társas összejövetelek. Kevesen gyakorolják a természetjárást, a barkácsolást, gyüjtőszenvedélyt és a különböző sportágakat. A felsoroltak mintául szolgálhatnak a család belső struktúrájának egészséges (lelki) meglétéhez.

26