Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Szőke Anna: A család szubkultúrája mint az identitás megtartó formája a vegyes etnikumú közösségekben

A nyolc pedagógus-férfinak a felesége főiskolai vagy középiskolai végzettséggel rendelkezett.

Következtetés: a pedagógusnők 50 százalékának a házastársa (férje) felsőfokú oklevéllel rendelkezett.

2005-ben 34 pedagógus szerepelt a bejelentett dolgozók névsorán, közülük 6 fő volt egyedülálló. A 28 házasságban élő pedagógus közül 24 a nő. A 24 női pedagógus közül négy személynek a férje felsőfokú végzettséggel rendelkezett. 20 tanítónőnek a férje szakközépiskolával rendelkezett. (Munkajelleg szerint: telefonszerelő, hentes, molnár, autószerelő, építész, postás, mezőgazdasággal foglalkozó magántermelő, mezőgépszerelő, vállalkozó.) Az élettársak közül mindössze 1,66 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A felmérések arról győznek meg bennünket, hogy a nők tanultabbakká váltak.

Vajdaságban magyar nyelven felsőfokú végzettséget csak az Újvidéki Egyetem Bölcsészeti Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken, a szabadkai Óvóképző Főiskolán, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tanító és óvónői oklevelet szerezhetnek a hallgatók.

A pedagógiai pályára a felvételt nyert hallgatók 90%-a nő. így a pedagóguspálya elnőiesedése igen aggasztó jelenség. A középiskolát végzett fiúgyermekek többsége megállapodik a négyéves középiskola befejezésénél.

E tények ismeretében következik az, amiről nem illik, nem szabad beszélni. A pedagógusok, akiknek a tanításon kívül is aktívnak kellene lenniük a kulturális életben, nem jelennek meg a rendezvényeken, ünnepi eseményeken. Fellép egy visszahúzó erő, s érdeklődési körük alkalmazkodni kezd a férj tanulmányi szintjéhez, ami azt jelenti, hogy lejönnek arra a szintre, amit a szakközépiskolák nyújtottak. Ingerszegény szellemi környezetbe kényszerítve deklasszálódnak. Nagyon ritkán tapasztaljuk, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező házastárs érdeklődési köre a magasabb kultúra felé irányulna.

Olyan téma ez, amelyről nem szokás beszélni, még kevésbé írni saját környezetén belül a kutatónak. Jelenség ez, amelynek következtében fellép az innováció hiánya. A társadalmi anómia kihat az oktatási rendszerre. Az iskolázottság foka nem mozog együtt az elvárásokkal. '

A kérdéskör bonyolult dolgokra enged következtetni. Hogyan lehet magyarként alkotó egyénné válni?

A magyar kulturális rendezvényeket rendszeresen lebonyolító civil szervezetek száma megnőtt. Tucatnyi aktív tagot számláló informális helyi csoport jött létre. A kulturális élet jelentősebb részét a kisebb formalizáltságú lokális intézmények és csoportok működtetik. Eseményszervező feladatokat látnak el. Az ilyen jellegű civil szervezetek létrehozói többségükben nők. Közülük is a legnagyobb eredményeket a máshol érvényt nem szerzett nők érték el. A nonprofit szervezetekben az anyanyelven történő közösségfejlesztő programok jutnak kifejezésre. Az államnyelv tökéletes nem ismerete további hátrányos helyzetbe juttatja a tömbmagyarság területén élő magyar nőket. Hiába van magyar nyelven befejezett egyetemi vagy főiskolai végzettsége, saját környezetéből kilépve nem tud érvényesülni. Ezzel magyarázható, 1

1 Hasonló tanulmányt olvashatunk a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatban Bodó Barna szociológus tollából. BODÓ Barna 1997. 46.

24