Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Szőke Anna: A család szubkultúrája mint az identitás megtartó formája a vegyes etnikumú közösségekben
lát mindenki számára. Körülbelül ettől az évtől datálhatjuk azt is. amikor a többgyermekes családok helyébe az egykézés lépett. Kialakulásának gazdasági indítékai a múltba vezetnek vissza. Kiss Géza 1937-ben megjelentett tanulmánya az ormánsági egykézésről már előre vetítette az elnéptelenedés, illetve a szocializáció más formáját. Az elnéptelenedéssel fenyegető társadalmi jelenség, az egykézés okait kutatva kívánta megváltoztatni a hagyományos ormánsági családmodellt. Az egykézés az 1950-es években elérte a vajdasági Délvidéket is, s ennek már kimondottan gazdasági indítékai voltak, a kulturális háttér később éreztette hatását. MI A SZUBKULTÚRA? A szubkultúra fogalmát legegyszerűbben így tudnánk definiálni: A társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, belső szabályok, sajátos értékrendszerükkel eltérnek a többségi társadalomtól. Ez az eltérés lehet nagyon kirívó (ezek a devianciákhoz kötött szubkultúrák-kábítószerfuggők), de maguk a körülmények is szülhetik az elkülönülést, pl. a lakóhely szerinti elkülönülő szokásvilág is. Minden családnak megvan a maga szubkultúrája, sajátos értékrendszere, ebből következik, hogy saját kultúrája van. A CSALÁD ÉS A SZUBKULTÚRA KÖLCSÖNHATÁSA Hogyan válik a kultúrából szubkultúra? Milyen tényezők befolyásolják a családi szubkultúra kialakulását? Minden családnak megvan a maga életmódja, életvitele. Egy-egy család szubkultúrája csak akkor válik elemezhetővé, ha ismeijük a család anyagi állapotát és tartalmi oldalát is. Az életmód tartalmi oldala A tartalmi körülményeket sokkal nehezebb megismerni, mint a család külső körülményeit, azaz, az anyagi helyzetét. 1.) A szocialista társadalom teremtette jólét megváltoztatta a családok hagyományos életfelfogását különös tekintettel az anyák szerepkörére, az anyamodellt. A második világháború befejeztével új korszak kezdődött a női nem életében. Ezt a kifejezést szándékosan használom, mégpedig azért, mert a szocialista társadalmak egyik kitűzött célja a dolgozó nő megteremtése volt, az egyenjogúságé, s ebben az erőteljes emancipációban lassan eltűnt az anya, mint biológiai természetes modell (lét), s helyére az anyaszerep került. Lett belőle dolgozó nő, néhol idézőjelbe tett nagysága, irodista. Egy mikroközösség társadalmi szerkezetében az 1950-es években jelentős szerepet játszott például a kendergyár, amely köré a munkaerő csoportosult. 300 állandó munkást alkalmaztak és 300-at szezonmunkára vettek fel. A foglalkoztatot-20
