Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Ö. Kovács József: Munka a "közösben". Kollektivizálás a bajai régióban (1948-1968)
tag lett, akikre úgy tekintettek, mint akik a „közösben” nem dolgoznak, s csak a tsztől „kapott” háztáji területet vették igénybe. 1968-ban a bajai járásban nagyon sokan (a 38 tsz-ben 600 fő) alkalmazotti státusban volt, ami hivatalosan is konfliktusok gerjesztője volt. Az 1968. évi tagsági viszony „rendezése” számokkal is kifejezhető módon például azt jelentette, hogy 164 főt „önhibájukra” hivatkozva kizártak, arra hivatkozva, hogy nem dolgoznak. A pártbizottsági jelentés írói is ellentmondásosnak minősítették az idősek párttoló tagságának megszüntetését: „Különösen az idős, kevés nyugdíjjal rendelkező pártoló tagok vonatkozásában, ezeknek a háztáji jóid megélhetésükhöz kiegészítést jelentett. Több tsz-ben az idős pártoló tagokat rendes tagoknak vették fel. Pl. a madarast Béke tsz-ben 46 főt, a bácsalmási Lenin tsz-ben 29, a bácsalmási Petőfi tsz-ben 13 főt. Több tsz-ben viszont arra hivatkoztak, hogy ezek az idős emberek nem tudnak már munkát végezni és ezzel felvételi kérelmüket elutasították. A járás termelőszövetkezeteiben 1082 pártoló tag volt, ezek közül mindössze 120 főt vetlek fel rendes tagnak."9 A brigádmunka mellett az ún. százalékos, családi művelést alkalmazták a tszek többségében. Ugyanakkor még egy tsz-en belül is vegyes formákat lehetett találni. Hasonlóképpen a munkadíjazás is különböző módon történt. A készpénz kifizetése mellett több helyen alkalmazták a munkaegység és a részes művelés szerinti díjazást. A tsz-törvény előírta a garantált díjazást, de ennek tényleges voltára sokat mondó a pártjelentés egyik megállapítása: „Szövetkezetink anyagi helyzetüktől függően 60-80%-ig rendszeresen biztosítják évközben a tagságnak a kialakult díjazási forma szerint pénzben vagy terményben a munkadíjat. ”U) A kollektivizálás hatására a munkához és a földhöz való viszony alapvetően negatív irányban megváltozott. A falvakban maradók számára a háztáji munka jelentőségének kényszerű állami elismerése átmeneti javulást is hozott, ahogy ennek időbeliségére is ráismerhetünk a következő idézetben: ,y4 tsz-tagság többségét a háztáji föld juttatásának új módja jó hatást váltott ki. Különösen azokra a családokra hat ösztönzően, ahol többen is dolgoznak a tszben, de a törvény megjelenése előtt mindnyájan nem voltak tagok. Az I. félévben a járás tsz-eiben 1499 új tagot felvettek. A közös gazdaságban végzendő munka menynyisége alapja a háztáji föld nagyságának. A tag csak olyan mértékben kaphat háztáji földet, amilyen mértékben támogatja munkájával a közös gazdaságot. Ha többen dolgoznak tagként egy családból, több háztáji területet is kaphatnak, ez nagyban elősegítette azt a folyamatot, hogy nagy számban beléptek tagnak az elmúlt félévben "n A fenti szövegek a kollektivizálás végrehajtásának következményeire világítottak rá. Vajon milyen előzmények befolyásolhatták a fenti történéseket? Sajátos módon megszakítva az időrendiséget, az akkori történések „kezdetének” jobb megértése céljából most ugorjunk vissza az időben! 9 10 11 9 MNL BKML, MSZMP Archívum, Bajai Járás, 2.f. 1. dosszié, 1968. ll.ö.e. Pártbizottsági jelentés a szövetkezeti és a földtörvény társadalompolitikai hatásairól, 1968. augusztus 3.411. doboz. 10 MNL BKML, MSZMP Archívum, Bajai Járás, 2,f. 1 .dosszié, 1968. 1 l.ő.e. Jelentés a szövetkezeti és a földtörvény társadalompolitikai hatásairól, 1968. augusztus 3. 411. doboz. 11 MNL BKML, MSZMP Archívum, Bajai Járás, 2.f. 1968. ll.ö.e. Pártbizottsági jelentés a szövetkezeti és a földtörvény társadalompolitikai hatásairól, 1968. augusztus 3. 411. doboz. 149
