Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Székelyné Kőrösi Ilona: Család és munka Bellosics Bálint Kis ethnographia című néprajzi olvasókönyvében
kult ki Herman és Kada között. Herman Ottót a jó megfigyelőképesség és a gyorsaság, Kada Eleket pedig a hosszabb, nyugodt megfigyelés jellemezte. „Ha én pásztor ethnographiát írok, akkor nemcsak az uraktól tudakozódom a pásztorok szokásai után, hanem magukat a pásztorokat hallgatom meg. Közibük ülök, pipaszó mellett beszélgetek és főleg többet hallgatok, mint kérdezek.”18 Bellosics egyénisége és gyűjtési módszere inkább az utóbbihoz állt közelebb. Dedikációkból és levélváltásokból tudjuk, hogy Bellosics kapcsolatban állt Madarassy László néprajzkutatóval is, aki a magyar néprajztudomány fontos személyiségei közé tartozott, mint a Nemzeti Múzeum munkatársa, a Néprajzi Társaság tagja és az Ethnographia szerkesztője. Gyűjtési útmutatóját az ő számára is elküldte Bellosics, és nagy örömmel olvasta Madarassy Lászlónak a Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon című munkáját,19 mivel ő maga is tervezett hasonló kutatásokat. A tiszteletpéldányt 1912. május 18-án kelt levelében köszönte meg.20 „Az alföldi pásztoréletre vonatkozó kutatásait régóta érdeklődéssel figyelem, s most, mikor egész füzetre való anyagot közöl s teszi ezt teljesen objektív felfogással, nagyon nagy az örömem. Én a Duna-Tisza köznek a Halastól délre eső részeit ismerem jobban.” Röviden beszámolt a tanári munka mellett a nyári szünetben a levéltárban végzett várostörténeti kutatásáról, s arról, hogy újabban a sokacok nomád gazdálkodása érdekli. „[...] s ezért igazán erősen fölajzott figyelemmel olvastam át művét, és végtelenül sajnáltam, hogy vége szakadt egyelőre. Különösen a pásztornépség szláv eredete érdekelt. A bácskai régi adatok mennyit panaszkodnak, hogy a nyomásokban legeltető rácfajú népség marháival minden kultúrát tönkretesz. Zombor felől ellegeltet Szuboticáig [sic!], Bajától, Halas tájáig.” Madarassy kutatásai újabb inspirációt jelentettek Bellosics számára, de túlterheltsége és betegsége miatt már nem került sor további gyűjtéseire. A Kis Ethnographia kiadásának ügyében Bellosics legfőbb pártfogója Bátky Zsigmond volt. A terv tetszett Bátkynak, és nevét is adta volna a kötethez társszerzőként, szerkesztőként. (Kettőjük szakmai kapcsolata és barátsága folyamatos volt, időnként Bátky is kért segítséget, pl. a sokac guzsaly és a fonás kérdésében.) 1913- ban gratulált Bellosics igazgatói kinevezéséhez és azt kívánta, hogy a jövendő évek a nyugodt munkálkodás évei lehessenek.21 A kész kéziratkötegről és a Bátkyval való kapcsolatról Sebestyén Gyula hagyatékában is találunk adatokat.22 1913 márciusában dr. Lasz Samut kereste föl levelével, és beszámolt tervéről, amelyről akkor csak Bátky tudott. „Mellékelten elküldöm a kéziratom tartalomjegyzékét, megjegyezvén azt, hogy a nagyobb csoportok elé olyan összefoglaló dolgozatocskákat állítottam össze, aminők a pásztorokról, vízenjárókról, stb. szólnak. Utánuk következnének az egyes dolgozatok, amelyeknek a címét a szerzőik nevével együtt a tartalomjegyzékből ismerheti meg. Elküldök egyúttal a cikkek kéziratából is egynéhányat mutatóba, legyen szíves, mély tisztelt 18 KADA Elek: A bugaczi igazságok. Vasárnapi Újság 866., BALASSA Iván 1974. 77. 19 Megjelent: 1912-ben. Reprint: MADARASSY László 1990. 20 Bellosics Bálint levele dr. Madarassy Lászlóhoz, 1912. május 18. KJM Néprajzi Adattár 445.87. 1-2. 21 SZTRINKÓ István 1986., BÁLDY Flóra Bellosics Bálintról megemlékezés KJM Néprajzi Adattár 439. 87. 22 Bellosics Bálint személyéhez és munkájához kapcsolódó levélmásolatok Sebestyén Gyula hagyatékából. KJM Néprajzi Adattár 540.88. 141
