Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Székelyné Kőrösi Ilona: Család és munka Bellosics Bálint Kis ethnographia című néprajzi olvasókönyvében
Doktor úr, a küldeményt szakértő szemmel átvizsgálni, s véleményét velem közölni. Ha úgy kívánná, az egész kéziratcsomót átküldeném, mert azt is megjegyzem, hogy a dolgozatok nálam nyomás alá teljesen készen össze vannak gyűjtve. A kék ceruzával megjelölt cikkecskék elé egy-egy odaillő rövid költeményt népköltői vagy müköltői alkotást is lehetne nyomatni. Ezek is összegyűjtve megvannak nálam.”23 Azt is vázolta: szeretné, ha Bátky is részt venne az összeállításban, munkálatokban, mert „a magyarországi néprajz dolgában nagy összefoglaló és áttekintő tehetsége és tudása miatt, őt tartom a leghivatottabb szakértőnek, ő adna végleges formát az összefoglaló cikkeknek, ő rostálná meg a nagyszámú (76) cikkek csomóját, vagyis munkatársunk lenne a kötet összeállításában. A Doctor úr és Bátky úr bizonnyal más cikkekkel is gazdagítani fognák a sorozatot. Ugyancsak Bátky úr az illusztrációk megválogatásában is javára válnék a munkának.” Lasz Samu pompás gyűjteménynek tartotta az anyagot, de érdemben nem tudott segíteni, a Földrajzi Társaság csak állami támogatás esetén foglalkozott volna az anyaggal. A többi kiadó sem ígért gyors eredményt. A Kis Ethnographia kéziratként maradt meg a néprajzi tudománytörténet számára. Fontos megemlíteni, hogy a szövegek mellé Bellosics illusztrációkat is gyűjtött, ami számára elengedhetetlen követelmény volt. Gyűjtési módszereihez - kiváló rajzkészsége révén - természetes módon hozzátartozott a rajzok készítése, de fontosnak tartotta azt is, hogy fényképezőgépet vásároljon és elsajátítsa a fényképezés elméleti és gyakorlati ismereteit. Kortársai közül példaként állhatott előtte többek között Xantus János és Madarassy László, akik úttörő munkát végeztek a néprajzi fotózás terén, de Sági János gyűjtési tanácsait is megfogadta. A rajzok a fényképezés elterjedése után sem szorultak háttérbe. A kortárs rajzolók és kutatók (pl. Garay Ákos, Nécsey István, Jankó János) szakmai munkákban vagy pl. a Vasárnapi Újságban megjelent rajzai mai is fontos források és illusztrációk a kutatók számára. Egyik méltatója, K. Kovács Péter a páratlan rajzkészséggel rendelkező Bellosics Bálintot a gyakorlati tudós mintaképének nevezte, és hangsúlyozta, hogy egy jó szakmai rajz sok esetben többet mond egy néprajzi tárgyról, jelenségről, mint tíz oldal jegyzet. Bellosics azonban a rajz mellett pontosan jegyzetelt is. Másoknak is gyakran rajzolt, ingyen. A vonalas rajz nyomdatechnikai szempontból szerencsésebb volt ekkor, mivel a fényképeket nem tudták olyan jó minőségben nyomtatni, és drágább is volt a fényképes oldalak nyomtatása.24 25 Bellosics gyakorlatához hozzátartozott a fényképek színezése (pl. a viseletek színének visszaadásához), valamint a fényképek alapján részletgazdag, vonalas rajzok készítése. Kulcsár Pétemé a Bellosics által alkalmazott újszerű eljárások közül a népdalok kottázására is felhívta a figyelmet.'2 A gyűjtőmunkába tanítványait is bevonta, amiről így vallott: „Kutató útjaimon ily módon ifjainkat is megfigyelhettem kultúrküzdelmük közepette, s megláthattam, hogy az ő munkásságukon át mily mértékben tudunk kifelé hatni. Magánbeszélgetésben, előadásokban, az órák e célra kínálkozó perceiben nem késtem a ta23 KJM Néprajzi Adattár 540.88. 1913. március 7. 23 K. Kovács Péter: Bellosics Bálint élete és néprajzi munkássága. Az első néprajzi olvasókönyv KJM Néprajzi Adattár 429.87. 25 KULCSÁR Pétemé 1971. 175-183. , KJM Néprajzi Adattár 422.87. 177. 142
