Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Kustár Rozália: Társadalmi, közigazgatási és gazdaságtörténeti adatok Dunaegyházáról (1822-1835)

A következő ügyek a dunántúli bérleteket is érintik. Az 50. ügy a baracsi pusztán 50 fészek kiszedett krumpli értékének megtérítésére kötelezi a tolvajokat. Ennél sokkal nagyobb súlya van a következő bejegyzésnek: Szabados János bíró, Boldotzki János és Sáfár Pál perceptorok és a többi esküdtek megállapítják, hogy a’ Kis Aposthagi pusztán lakozó Egyháziak,/: ki vévén Fűzfa Mátyást, Pazsityka [?] Jósefet, Multinyi Adámot, és Gardil Jánost, a ’ kik[m]k az ottanvaló lakás tsak olly feltétel mellett engedtetik meg, /: minthogy sokszor szükség lévén, ha a ’ révnél szükség idejében szolgálatolt tesznek, adót 's árendát fizetvén ’s magokat jól viselik:/ mindnyájan onnan ki költözzenek, ’s mái alól irt naptól fogva ottan tartózkodni, ’s álandó lakást tartani ne mérészeljenek, magokk tulajdonítván, ha minden vagyonok a’ Dunába vettettetik ’s 12 páltza ütéssel megfenyittetik. Az 1833. december 18-án kelt bejegyzés nyilván földesúri nyomásra történt, nem tudunk ekkor egyéb, végrehajtott szankcióról, bár a bevezetőben jelzett 1744 óta fennálló jogvita miatt ez sem kizárt.

Ezután a 1834. március 2-án kelt bejegyzés Tót Pál, Skrenyo Pál, Vano György, Albertszki Pál, Sáfár Pál, Krizsan Mártony, Szurma György, Bujdos Mihály és Vátzi Mihály esküdteket említve új községi megbízatást határoz el: helységünk azon Veszedelmes álapotja, melynél fogva tsak egy háznak meg gyulladása által is az egész Helység porrá éghetne. Hogy tehát ezen veszedelem a ’ lehetőségig elhárittathasson, végeztetett: hogy pörnyére ’s egy szóval a ’ tűznek oltalmára rendeltessen a ’ Helység lakossai közül egy bizonyos tag, mely nek kötelességébe állani fog, a ’ tűzre éjjel nappal szorgalmatoson vigyázni. Ezen Szolgálathoz a ' következendő Conventió Szabattatván: Kész pénz 10 for. v. ez., Egy pár új tsizma, Mindennémü helybeli Szolgálattól való mentség/'’ VI.

VI. IDŐSZAK (1834. NOVEMBER - 1835. NOVEMBER)

Az 1834. november 6-i bíróválasztáson szintén jelen voltak a bérelt puszták képviselői, mint Gróf Festetits László, méltóságos Mondbach Károly császári és királyi kamarás tisztviselője és nemzetes Kutsán Károly. Boldotzki Jánost választották meg, aki korábban 1830 őszétől már volt egy éven keresztül bíró. Benkó Mihály esküdt helyett Benkovits Jánost választják meg, a révbíró pedig Skrenyó Pál lett. Az esküdtek között említik még ebben az időszakban Tót Pált, Albertszki Pált, Krizsan Mártonyt, Bujdos Mihályt, Szabados Jánost, Sáfár Pált, Vanó Györgyöt és Bujdos Mihályt.

Ebben az éves ciklusban a bíróválasztáson túl még 9 bejegyzés került lejegyzésre. Az új testület első dolgai között volt egy többször beidézett lakos ügyének rendezése, aki irigységből vágta ki Vida Mátyás nagy eperfáját: helység Szolgái küldettettek jönne a ’ Tanáts eleibe ’s adná elő mentségéi Juhasz Istvány pedig a ’ Bíróságnak azt üzenvén, hogy ha szászor küld is érette, még sem jelenik meg”, amiért végül a tanács 5 forintra és 6 pálcaütésre büntette.

1835 januárjában kiskorúak is a tanács elé kerültek, minthogy a gazda fia és még két gyerek kártyáztak, és ekkor Vászon Pál ládájából pénz és iratok tűntek el. ,Minthogy Vászon Pál ládáját nyitva tartván a' melybe pénze ’s az érdellett ezédulák téve váltak, holott a ’ ládát mindég zárva tartani köteles lett válna, továbbá

132