Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Simon András: A termelés, ellátás és fogyasztás családi keretei Óbecsén
Mer ott annak, meg kell, hogy legyen időre, amég mindenki nem evett, mindenkinek nincs étel föltálalva, addig te nem ülhetsz le. Neked addig minden ott köll hogy legyen, kenyér, ott mindennek pontosan ott köll hogy legyen. Na akkor jössz te, hogy ehetsz, ha esetleg éhes vagy, má ha éhes vagy ugye. [...] És ha jó megy minden, egy jó lakodalomban, ha rendbe megy minden, jó a szervezés, minden megvan, nem hiányzik semmi, akkó jó dógozni. Higg}>ék el, nagyon jó. Az emberen úgy elmúlik az idő, hogy szinte nem is tudja. No hajnal felé már kicsit kezdünk lazítani. Pintér Viktória (szül. 1942.) számos, nagy létszámú lakodalom „főszakácsaként” dolgozott. Szerepvállalásáról, a felelősségről és a körülményekről így vallott: Vót, amikor egy évbe tizennyóc lakodalmam vót. [... ] És akkó vót ott, amelyik ötszáz személyes is vót. És akkó sok vót igaz, hogy én vezettem le, én úgy, hog}> nem vót semmi probléma se, le tudtam én azt vezetni. Én is úgy vettem át ezt egy másik aszszonytól, és akkor hitt engemet, hog)> menjek a lakodalomba vele. Hát aztán akkó én átvettem, ahogy azt ő csináta, oszt akkó én is úgy átvettem. Szakosítottam magamat. Köllött aztat tudni most, hogy mettü mennyi, hogy mondjam, bármi hús, vagy leves vagy pörkölt, köllött tudni, hogy miből mennyi köll. Ez nem úgy van, hogy csak elmegyek osztán megfőzöm. [...] Nem írtuk le, mer hát kő fejbe tartani, hogy mennyi kő. Láttam, hogy hogy kíszitette el, aki ott dógozott, meg az vizsgázott szakácsnő vót. És akkó én ementem vele dógozni és akkó én saját magam úgy szakosítottam. És akkó evállaltam és 500 személyes lakodalmat is evállaltam. Én nem fétem attú hogy én nem tudom aztat megcsináni, mer télleg meg tudtam, meg most is meg tudom én azt csináni, de hát tunni kő. Hát szóval rengeteg munka az. Hát és akkor mindig azt mondják, hogy mer drága a szakácsnő, hát drága a fenét, de mennyit dogozik. Emén pénteken délután elökészüni, akkó szombaton réggé emén és vasárnap reggelig, oszt vót, amikó köllött ebédet is, szombaton már ebédet köllött valamennyi személyre, nem az egészre, de hát azt egy 100 személyre vagy 50-60 személyre megcsináni meg aztán vacsorát készíteni, akkó aztán hajnalit készíteni, és akkó aztután ott mindent emosogatni meg erendezni meg azokat az ételeket, hogy> az ne savanyodjonak meg, meg hová tegyük, meg hogy tegyük. Most az utóbbi időbe kitapasztaltuk, hogy mélyhűtőbe raktunk be ezeket a másfél, két literes üvegeket és akkó lefagyasztottuk és akkó a papírját azt lehúzogattuk róla és akkó, amikó az lefagyott, akkó a meleg levesbe meg a pörköltbe meg szármába úgy bele dugdostuk, hogy hamarébb kihüjjön az az étel, hogy aztat bírják betenni a mélyhűtőbe, mer aztat melegen nem lehetett betenni a hűtőbe. A lakodalmi főzőasszonyokkal készített, összesen mintegy 6 órányi interjú részletes adatokat tartalmaz a lakodalmi étrendről, a magyar, a szerb és a cigány lakodalmak menüsorának jellemzőiről és az e téren észlelhető interetnikus hatásokról. Ezek ismertetése, bár igen érdekes és tanulságos volna, jelen tanulmány terjedelmi kereteit szétfeszítené, ám bemutatásukra a jövőben mindenképpen igyekszem fórumot találni. 121 r
