Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)
Silling István: A műrokonság és a házassági rokonság néhány jellegzetessége Kapuszinán
kendőben az ő kereszt- és bérmaanyja. A menyasszony vendégeit a vőlegény rokonai a kocsma előtt várják, a nászasszony viharlámpát tartva a kezében mutatja az utat, s a vőlegény zenekara az Este viszik a menyasszony ágyát... kezdetű nótát fújja. A lakodalmas teremben a dunyhás násznagyokat, komákat jól megtáncoltatják a vőlegény rokonai közül a fiatalabb menyecskék. Összefoglalva: a vőlegény örömszülőinek komái lesznek a násznagyok, de a menyasszony szüleinek komáit is megilleti a szép fogadás, a legelső rokon megtisztelés. Ok viszik a legértékesebb ajándékot az ifjú párnak. A keresztszülőnek kellett vennie a legnagyobb ajándékot a keresztgyermeke esküvőjére. A bérmaszülő már kisebb ajándékot is vihetett, míg ez az 1980-as évekre kiegyenlítődött. Az ajándékvásárlást oda-vissza alapon történő befektetésnek is lehet tekinteni. Az 1950-es évek elején a menyasszony a keresztanyjától rojtos fejkendőket kapott, vagy varratlan nyomott virágú bársony ruhaanyagot, amelyből szoknyát, blúzt, kötényt varrathatott magának. Az 1960-as években szövet ágy- és asztalterítő szettet adott a keresztanya a keresztlányának. Az 1970-es években már konyhafelszerelést (villanytűzhely, hűtőszekrény, mélyhűtő, porcelán étkészlet), bútordarabokat vagy egész konyha, illetve szobabútort is ajándékoztak a kereszt- és bérmaszülők. Az ifjú pár mindegyik kereszt- és bérmaszülője a lakodalomba ajándéktortát is visz a menyasszonynak, illetve a vőlegénynek. A torták nagyságában versenyeztek is a komák a jobb anyagi helyzetű világban. Ma már, amikor feloldódott Kupuszina elzártsága a világtól, s ha az ifjú pár egyik tagja nem kupuszinai, ettől a komaválasztási hagyománytól eltérhetnek, s mindkét fél adhat egy-egy násznagyot is, aki nem kötelezően valamelyik keresztapa, hanem jó barát, testvér is lehet. A KOMA SZEREPE A TEMETÉSEN A komasággal járó valamilyen feladat megmutatkozik az emberélet minden fordulóján. Temetésen az elhunyt legénykori komája vagy annak özvegye viszi a fejfát, sírkeresztet. Újabban ő viszi, a szokásos virágkoszorú mellett, a fejfára való virágot is. Ha nem él már a keresztkoma, sem a felesége, akkor viheti a fejfát a bérmakoma is, vagy annak a fia. A koporsót is általában a komasági rokonságból való férfiak viszik a sírhoz. Ma már ez nem szigorú szabály, de a koporsót kísérők között mindig van valaki a komaságból. Nőtlen komát, nőtlen férfit, bármilyen idős is, nem volt szokás meghívni, hogy a koporsót vigye. A KOMA SZEREPE EGYÉB ALKALMAKKOR A kereszt- vagy bérmagyerekeknek illik elmenniük karácsonyt köszönteni, vagyis helyi szóval énekelni a keresztszülőkhöz. Húsvétkor locsolni, ahogy Kupuszinán mondják: öntözni mennek. Ilyenkor a kereszt-, illetve bérmaszülők megajándékozzák a gyerekeket játékkal, édességgel, könyvvel, pénzzel. A templombúcsú napján is korábban játékot vett a keresztanya a keresztgyermekének, de már jó ideje csak pénzt ad neki ajándékba. Ugyanez történik akkor is, ha a keresztgyerek elsőáldozó. 104
