Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Silling István: A műrokonság és a házassági rokonság néhány jellegzetessége Kapuszinán

Még egy ajándékként általában aperitifnek való pohárkészletet szokott vinni a koma, s mellé egy palack tömény italt. Korábban üveghordócska volt ez, amelynek tartóján 6 apró pohár lógott, később kristálypoharak. A készletet már a lakodalmi ebédnél használni szokták, s az általa vitt italt szolgálták fel ebben a vőlegénynek, komájának és a násznagyoknak. A hagyományos lakodalomban ebéd után nagy kartondobozban ajándék ér­kezett az ifjú párnak a komától. Sokáig csomagolja ezt a pár, ugyanis nagyon apró dolgok vannak benne sok-sok papírba csomagolva, s mind az eljövendő házaséletre, a gyerekekre utal (cumis üveg, gyerekbili, játékbaba, óvszer stb.) mintegy jelezve az esküvő létrejöttének indítékát, és a koma majdani szerepét, hiszen a születendő gye­reknek ő lesz a keresztapja. Ezzel a fiatal koma szerepe be is fejeződik. A lakoda­lomban illik még táncolnia a menyasszonnyal, de ott nem ő a főszereplő. Az 1970-es évektől újabb feladatot is kapott a komának választott legény. Lánykérésnél ő kísérte a komáját a leendő menyasszony házához és komája nevében ő kérte ki szüleitől a menyasszonyt egy előre megtanult versike elmondásával. Az­után, ha a szülők beleegyezésüket adták lányuk eljegyzéséhez, a vőlegény a meny­asszonya ujjára húzta a jegygyűrűt. A koma ebből az alkalomból szép virágcsokorral ajándékozta meg leendő komaasszonyát. A KOMA SZEREPE A KERESZTELŐN Amikor megszületik a családban a gyerek, az apa értesíti komáját, és illik megkér­deznie, hogy gyermekét elviszi-e keresztelni, bár ezt nem szokták visszautasítani a lakodalomban komaságot vállaló férfiak. A keresztelőt a születés után mihamarább meg szokták tartani. A korábban gyakori csecsemőhalandóság miatt történt ez azzal a céllal, hogy ha netán az újszülött meghalna, ne kereszteletlenül haljon meg. Álta­lában a szülést követő vasárnap nagymise után történt a keresztelő. De ez lehetett a szülés utáni első ünnepen is, ha az megelőzte a vasárnapot. Néha még a korábbi szombat, avagy kisszombat" délutáni litánia után is kereszteltek. A koma immár keresztapai minőségében jelent meg komája házánál - ha nős volt már, akkor a feleségével, vagyis a komaasszonnyal, illetve ha nem volt nős, akkor a szüleivel -, és a két férfi, a bábaasszony, a koma szülei, valamint azok a nagyszülők, akiknek nem volt dolguk a keresztelési ebéd elkészítésénél, elkísérték őket a templomba. Az édesanya otthon maradt, hiszen ő még gyerekágyat feküdt, alig pár napja szült. A templomban az 1970-es évek végéig keresztvíz alá csak nő tarthatta a kis babát, akár a keresztapa felesége, vagy ha nőtlen volt, akkor az ő édesanyja. A kis­babának csak egy keresztszülője lehetett, csak egy személy tartotta a keresztvíz alá és őt írták be keresztszülőként az anyakönyvbe. A keresztanya párja lett a kereszt­apa, de neki nem volt szerepe a templomban. Előfordult, hogy szentségi házasság­ban nem élő pár lett volna a keresztszülő, de házassági állapotuk miatt nem lehettek, így valamelyikük anyja, lánytestvére, esetleg kettejük közös lánygyereke lett az igazi keresztanyává, de a későbbi keresztapa, keresztanya megszólítás mégis nekik 2 Usd: SILLING István 2002. 100

Next

/
Thumbnails
Contents