Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)

Molnár Tibor: A cs. és kir. 86. (szabadkai) gyalogezred harcai az 1914. szeptember–októberi időszakban az orosz hadszíntéren

„A haza sorsa a 2. hadsereg előretörésének eredményétőlfúgg. A 3. és a 4. hadsereg csapatai szorongatott helyzetben, szívós küzdelemben vitézül harcolnak, de a túlerőben lévő ellenségtől való felszabadulásukat a 2. hadseregtől várják.“

A parancs értelmében az ezred megkezdte az előrenyomulást Rumno község11 irányába.

A cs. és kir. 86. gyalogezredfelfejlődése Rumno irányába (forrás: Gaksch József- Dimics Szilárd: A volt szabadkai cs. és kir. 86. gyalogezred története 1882-1918. 1940.)

A községet megközelítve az ezred ellenséges tüzet kapott, ezért támadásba ment át: a II. zászlóalj 16 óra 30 perckor benyomult a településre. A harcba - amely során kemény kézitusára is sor került - 17 óra 40 perckor bekapcsolódott az I. és IV. zászlóalj is. Több, mint ötórás küzdelmet követően sikerült kiszorítaniuk az orosz csapatokat, amelyek menekülés közben felgyújtották a települést.

A küzdelemben a 86-osok közül elesett 3 tiszt és 42 főnyi legénység, megsebesült 13 tiszt és 376 fő legénység, valamint eltűnt 180 fő legénység. A sebesültek között volt az ezredparancsnok - Schaffer József ezredes is - aki személyesen vezette a rohamot. Mivel Schaffer ezredes sebesülése következtében végleg harcképtelenné vált, az ezred feletti parancsnokságot Gaksch Antal alezredes, a 86/11. zászlóalj parancsnoka vette át. 11

11 Ma: Hrimne, Ukrajna.

78