Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Dr. Stencinger Norbert: „Istenem, erősíts meg a nehéz órákban.” Katonák lelki életének gondozása a Nagy Háborúban
örökös tartományokból kiállított Landsturm, illetve a Magyar Királyság területén felállított Népfölkelésből állt. A fegyveres erő másik haderőneme a császári és királyi Haditengerészet volt.3 A Monarchiában általános védkötelezettség volt érvényben, amelynek értelmében a férfiaknak, amikor születési évfolyamukat kijelölték, meg kellett jelenni a területileg illetékes sorozóbizottság előtt. Ez békeidőben az állítási kötelezettségnek megfelelően 21 éves kor betöltése után történt meg, de ahogy a háború előrehaladt, a nagy veszteségek pótlására egyre fiatalabb korosztályokat soroztak be. Ha ezen a vizsgálaton a fiatal egészségügyileg megfelelt, akkor katonai szolgálatra kellett bevonulnia a számára kisorsolt4 alakulathoz.5 A haderőben, a kor követelményeinek megfelelően, természetesen létezett tábori lelkészi szolgálat, amely igazodott a fegyveres erő szervezeti felépítéséhez és működéséhez. Az 1869. február 1-jétől életbelépett átszervezés gyökeresen változtatott a tábori lelkészet addigi szervezeti keretein. Az egyik legfontosabb módosítást az indította, hogy a kor szellemiségének, gondolkodásának megfelelően a konzervatív Monarchiában is igyekeztek egy modern polgári államot felépíteni. Ezzel párhuzamosan előtérbe került a vallási türelem, és ennek megfelelően a katonalelkészi szolgálat felépítésében igyekezett a birodalom lakosságának felekezeti sokszínűségének megfelelni. Az átszervezett tábori lelkészi szolgálat már az 1868.évi Lili. törvénycikk 21. paragrafusának6 előírása szerint épült fel. E törvényi szabályozás alapján kiadott szervi határozványok megkülönböztetnek római katolikus, görög katolikus, görögkeleti, evangélikus, református, izraelita felekezeteket, és ennek megfelelően gondoskodtak a haderőben az egyházi hivatalok felállításáról. Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációja után, az ottani bosnyák csapatok szervezésekor, egyidejűleg az iszlám katonák lelki gondozásáról is intézkedtek.7 A reformmal bekövetkező változás másik fontos eredménye, hogy az állománytáblán béke- és hadiállományt különböztettek meg. Békeidőben a közös hadseregnél a tábori püspök (apostoli vikárius) és szolgálatát támogató Tábori Szentszék vezetésével működött a tábori lelkészi szolgálat. A Magyar Királyi Honvédségnél azonban ugyanakkor mindössze négy tényleges lelkész szolgált. Bár így nem beszélhetünk kiépített lelkészi szolgálatról, mégis kidolgozták a szervezet számára a szabályzatokat és utasításokat, amely a közös hadseregben használatos iratok átvételét és értelmezését jelentette.8 Természetesen a honvédségnél szolgáló honvédek sem maradtak lelki támasz nélkül, a helyőrségük településének illetékes papja, lelkésze járt be a laktanyába az ott szolgálók lelki gondozására. Mozgósítás után azonban, a Landwehrével egyetemben, felállították 3 Bállá Tibor: Osztrák-Magyar Monarchia hadszervezete. Lexikon-szócikk. In: Ravasz István - Szijj Jolán (szerk.) 2000 524. o. A háború kitörésekor a hatályos véderőtörvény szerinti felosztásról van szó. Bállá Tibor: A militarista birodalom mítosza (In: Hadtörténelmi Közlemények 127. évfolyam 3. szám 628—643. o.) című tanulmányában kifejti, hogy a szárazföldi haderő szervezettség, kiképzettség, bevethetőség, a fegyverzet szintje szerint két fő részre oszlott. Az elsőbe a k. u. k; k. u; k. k., a másodikba pedig a Népfölkelés illetve Landsturm tartozott. 4 Az alkalmas újoncokat 13 fős csoportokba sorsolták, ahonnan a 4., 8., és 13. a területileg illetékes honvéd- vagy Landwehr- ezredhez vonult, míg a többség a közös alakulathoz. - Ravasz István - Szijj Jolán (szerk.) 2000 711.0. 5 Bállá Tibor: Véderőtörvények; Ravasz István: Védkötelezettség. Lexikon-szócikkek. In: Ravasz István - Szijj Jolán (szerk.) 2000 710-711. o. 6 A törvény így rendelkezett: „A hadseregnél és állami közintézetekben (katonaiskola), úgyszintén a polgári és katonai kórházakban minden vallásfelekezet tagja saját egyházuk lelkészei által részesitendők vallásos tanításban és minden lelkészi szolgálatban." - 1868. évi Lili. törvénycikk 21. paragrafusa. 1A különböző felekezetek egyházi személyei azonban már korábban is szolgáltak a Habsburg-birodalom illetve az Osztrák- Magyar Monarchia haderejében: görög katolikus 1779, görög keleti 1834, evangélikus 1860, református 1860, izraelita 1834 óta és ezen felekezetekhez csatlakozott muszlim 1878 után. 8 Ezek voltak: A-l 9. Szolgálati utasítás a m. kir. honvédlelkészek számára és A-20. Utasítás a lelkészi anyakönyvek vezetésére. 58
