Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Magyar zsidó építészek és a századfordulós-szecessziós építészet Kecskeméten
rával is tagolt homlokzat színes majolikabetétein, a plasztikus, kék, zöld és piros pirogránit orna- mensein, illetve a magas tető mázas cserepein és fantáziadús, szintén pirogránit „kéményein”, „gombáin”, „virágdíszein”, melyek mind a pécsi Zsolnay-gyár termékei. A cifraszűrök rátétéihez hasonlatosan megjelenő (lásd az épület nevét!), változatos formájú majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. Tervezőjük maga a dekorációs feladatokban is jártas építész lehetett (lásd a Művészet folyóirat általa rajzolt korabeli fejléceit és záródíszeit). A népművészeti motívumok esetében, több kortársához hasonlóan, nála is jogosan feltételezhetjük a kiskunfélegyházi születésű, de elsősorban a Székelyföldön gyűjtő Huszka József nagyhatású mintakönyveinek, albumainak (Magyar díszítő styl, 1885; Magyar ornamentika, 1898) egyedi felhasználását. A Cifrapalota külső összhatásában, így igen áttételesen ugyan, de nem elhanyagolhatóan szerepet kaphattak Huszka ifjúkori élményei, melyek a 19. század második felében virágzó alföldi szűcs- és szűrdíszítés felől érték, s főleg e téren végzett saját kutatásai, gyűjtése (pl. Szegeden, Egerben, Debrecenben). Az épületet gazdaságossági okokból többfunkciósra tervezték. A földszinten bérbe adható üzletek sorakoztak (egykori bejárataik helyén ma ablakok vannak), az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó díszterme és egyesületi helyiségei, míg a második emeleten bérlakások voltak kialakítva. A több funkció megfelelő elválasztása érdekében két lépcsőház is épült, melyek közül a díszesebbik a Kaszinó dísztermébe vezetett, s mélyen beugrik az udvar terébe. Az épület belső díszítése visszafogottabb, s elsősorban az ovális alaprajzú Pávás teremre összpontosul. A kék eozinmázas csempék, a meggypiros és kék pirogránit díszek, a festett gipszstukkókból kivitelezett, de eredetileg eozinos kerámiából tervezett pávák, a ma már hiányzó hatalmas tükrök és ornamentális falfestés (utóbbi a két szív alakú mezőben), s az egykor arany hátterű fehér stukkók együttesében, motívumaiban is a külső díszítés köszön vissza, Természetesen egy adott város építészetére ilyen nagy hatást gyakorló remekmű tervezőjéről, a témával foglalkozó kutatók gyakran feltételezik, hogy párhuzamosan kisebb megrendeléseket is kapott helyben. Nem véletlenül merült fel ez például Kada Elek magyaros szecessziós stílusban A Cifrapalota főtér felőli homlokzata / The fagade of the Cifrapalota from the main square 15
