Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Zsidai Zsuzsanna–Langó Péter: Kunok és alánok Ibn al-Athir munkájában
Kunok és alánok Ibn al-Athir munkájában század) általában az al-Län alakot használták. Érdemes azonban figyelembe venni al-BTrünl 11. század elején keletkezett leírását is, amely az al-Län és az al-Äs alakokat egymás mellett említi.44 Mivel jelen tanulmány Ibn al-Athir munkájával, illetve azon belül is az alánokkal kapcsolatos szövegrészlet fordításával foglalkozunk, ezért a névalak további beható vizsgálatától eltekintünk, megjegyezzük azonban, hogy az alánokra vonatkozó arab források revideálása nem volna haszontalan.45 A szövegrészlet fordítása Említés arról, hogy [a tatárok] mit tettek az alánokkal és a kipcsakokkal A tatárok, miután áthaladtak Darband Shirwänon,46 e területek felé haladtak, ahol sokféle nép47 [él]: alánok, ligizek, és török népek.48 Kifosztották [ti. ezt a vidéket], és sok ligizt megöltek - azoknak egy része musz- lim, más része hitetlen - és [rajtuk kívül] másokat is leigáztak ezen földek népei közül. Aztán az alánokhoz érkeztek, akik sok népcsoportból állnak]49, és akikhez már elért a hírük [ti. a tatároké], [ezért] elővigyázatosak voltak, és maguk mellé gyűjtöttek egy csapat kip- csakot [is]. Harcoltak ellenük [ti. a tatárok ellen], de egyik félnek sem sikerült győznie a másik felett, így 44 ALEMANY 2000, 253. 45 Az alánokra vonatkozó arab források összefoglalására lásd: ALEMANY 2000, 244-277.; Czeglédy 1969, 35-36. 46 „Bäh al-abwäb”, „A kapuk kapuja”, Úgy nevezik: a kapu (al-bäb), ... amely al-Darband [ti.] Darband Shirwän. A „kapuk kapuja” a Tabarisztáni-tenger partján [fekszik], amely a Kazár-tenger. Ez egy város, amely nagyobb ’Ardabílnál...” (Yäküt al-Hamawí, Mu'djam al-buldän I, 360). A Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő Darband városa. Bővebben lásd: KETTENHOFEN 2011. 47 Az ’umma többes száma (’umam) szűkebb értelemben a muszlim hívők vallási és politikai közösségét jelöli, tágabb értelemben vett jelentése: nép, közösség; amely már a Koránban is szerepel. DENNY 2000, 859-863. Marquart Nationen, míg Richards peoples jelentéssel adja vissza a szót. BANG - MARQUART 1914, 141.; The Chronicle of Ibn al-Athir III, 222. 48 Arabul tawä'if ami csoportokat, részeket vagy népeket is jelölhet. Marquart is bizonytalan a szó fordításakor: Stämmen (Gruppen), Richards: tribes. Ibid. 49 wa-hum ’umamun kathlratun. Marquart: Staemme, tehát törzsként fordítja. Ibid. Richardsnál: communities. The Chronicle of Ibn al-Athir III, 222. a tatárok [követeket] küldtek a kipcsakokhoz, és azt mondták [nekik]: „Mi és Ti egy faj (dlins)50 vagyunk, de ezek az alánok nem közületek valók, és a vallásotok [sem] olyan, mint az ő vallásuk, hogy segítsétek őket. Mi szerződést kötnénk veletek arról, hogy nem fogunk rátok támadni, és annyi pénzt és kelmét51 hozunk nektek, amennyit csak akartok; Ti [pedig ezért] hagyjátok azt, ami köztünk és köztük [ti. az alánok] között [van].” Megállapodtak egymással abban, hogy [a tatárok] pénzt, kelmét és egyéb dolgokat [visznek majd számukra]. El is vitték nekik azt, amiben megállapodtak, így a kipcsakok eltávolodtak tőlük [ti. az alánoktól], a tatárok pedig megtámadták az alánokat, és [sokakat] megöltek [közülük], zsákmányoltak, és foglyokat ejtettek, aztán a kipcsakok felé indultak. [A kipcsakok azonban] biztonságban érezték magukat és szétszéledtek miután megállapodtak a békében [sulii].52 Nem hallottak róluk [ti. a tatárokról], csak akkor, amikor azok már úton voltak feléjük, majd benyomultak területeikre, sorra támadták meg azokat, és a többszörösét53 elvették annak, amit [korábban] vittek nekik. Amikor a távolabbi vidékeken [élő] kipcsakok meghallották a hírt, harc nélkül elmenekültek és eltávolodtak [lakóhelyeiktől]: néhányuk az erdőkben keresett menedéket, mások a hegyekbe menekültek, megint mások Rüs földjeire mentek. A tatárok a kipcsakok földjén maradtak, ami télen és nyáron is legelőföldekben gazdag, és ahol vannak olyan helyek, amelyek nyáron is hidegek és sok a legelő [rajtuk]; és télen meleg helyek is, amelyek szintén legelőkben 50 A djins az egy fajtához (genus) tartozó egyedeket (species) jelöli, de sokszor népcsoportokat jelent, ugyanakkor jelölhet például állatfajokat is. (Lásd: Lane, Arabic-Eng- lish Lexicon I, 470.; Ibn Manzür, Lisán al- Arab II, 383.) Marquart: Rasse és Richards: race alakban fordítja. BANG-MARQUART 1914, 142.; The Chronicle of Ibn al-Athir III, 222. 51 thiyAb: gyűjtőnév, jelentése ruha, kelme. (Marquart a Kleider, míg Richards a clothing szóval fordítja) BANG -MARQUART 1914, 142.; The Chronicle of Ibn al-Athir III, 222. 52 saluha (jó, rendben van) igéből származó névszó, melynek jelentése: béke. Általában a két egymással szemben harcoló fél közt kötött fegyverszünetet jelölte, amelyet a felek bizonyos feltételekkel kötöttek és meghatározott időre szóltak. 53 'ad öf, a rfí/többes száma, alapjelentése: kétszeres, többes számban sokszorosnak fordítandó. Marquart kétszeresnek fordítja. 425
