Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből lekerekített élű volt. Az egyszerű, tagolatlan peremen lévő pöttyös díszítés a legtöbb esetben a már nagyobb felületet érintő kifestés vagy feliratozás kísérője szokott lenni. Érdekesség azonban, hogy a nagyobb díszített felületű darabok peremtöredékein ilyen pe­remdíszítéssel ebben az anyagban nem találkozunk. Egy további csésze kisméretű oldaltöredéke sorolha­tó még ide: ezen két párhuzamos vonal látható, de az egész mintát nem lehet rekonstruálni. (8. kép 10) Az egyetlen bekarcolt mintájú töredéket szintén ehhez a csoporthoz rendelhetjük, ugyanis a fehér engobe-on enyhén szétfolyt barna festés látható, amely eredetileg a bekarcolt, íves díszítéshez igazodhatott. (8. kép 7) Az egyik leggyakoribb motívumot a monokróm díszí­téseknél az arab kúfi feliratok jelentették. Ezt a kutatás epigráfiai díszítésnek nevezi.59 Az ásatásunkon össze­sen hat ilyen edényhez tartozó töredék került elő (6. kép 1, 3-4, 6-8; 8. kép 3), az egyik edénynek minden részét megtaláltuk. (6. kép 7) A peremkiképzés a leg­több esetben teljesen egyszerű, tagolatlan, lekerekített élű volt. Egyedül a vörös festésű csésze (6. kép 7) pe­reme volt enyhén kihajló és elkeskenyedő. A felirat jellege alapján további három altípust lehetett elkülöníteni. Az elsőnél a felirat jól azonosítható és értelmezhető, hosszabb aforizmából állt. Ezek lehet­tek a legkorábbi darabok és valószínű, hogy az agyag megformázását és díszítését különböző személyek végezték el. Úgy tűnik, hogy ebben a korszakban a szamarkandi papírgyártással és kódexkészítéssel ösz- szefiiggésben számos festő és kalligráfus a kerámia kifestésével is foglalkozott.60 A második altípusnál a felirat már stilizálódott, leegyszerűsödött, de még ért­hető, de legalábbis visszafejthető maradt. A harmadik változat pedig már teljesen elvesztette az egykori írás jellegzetességeit és inkább mustra- vagy szalagfonat- szerű díszítéssé vált. Az első altípushoz sorolható tölebi-i darabokon va­lódi, hosszabb, zöldesbama színű felirat olvasható, a többi edényhez képest „fejjel lefelé” (vagyis a tál pe­reménél a felirat teteje volt). Ide két, a kútból előkerült nagyméretű, azonos formájú tál tartozik. A csonkakúp formájú tálak alja talpgyűrűs, tömör középső résszel. A peremük egyenes, tagolatlan, teteje vízszintes ki­alakítású. Az edényeket nagyon sokáig használhatták, 59 Lásd: KRACSKOVSZKAJA 1949; TASHODZSAJEV 1967. 60 MKRTICSEV 2010, 74. a máz többfelé lepattogzott, a peremről engobe-bal együtt teljesen lekopott. A tálakat biztosan nagy becs­ben tartották, legalábbis erre utal az a tény, hogy az egyik még a használat során összetört, s utána a tö­redékek szélei mentén lyukakat fúrtak, s azokat va­lamilyen vékony drótokkal összefogták. (6. kép 7-8) A felirat - a 10-11. században elterjedt gyakorlatnak megfelelően - két aforizmából áll. Az írástípus egyér­telműen erre az időszakra keltezi a szöveget. Az olva­satukat és fordításukat ezúton is Iványi Tamásnak és Sudár Balázsnak köszönöm: (<*úlei) ... (J £<jú) Az írásmód tulajdonságait most figyelmen kívül hagy­va, a felirat következőképpen forditható: „Aki a felső szobát (rangot?) akarja, annak (fel kell) mennie" és „Az okos / nemes / ésszel élő ember nem nélkülözheti ... (olyasmit), mint a tudomány.... ” Jelenleg nem is­mert hasonló értelmű aforizmával díszített korabeli edény. A második altípusba sorolható darabokon a felirat for­mailag és tartalmilag is egyszerűsödött, de még önálló­an szerepel. Az ide tartozó négy lapos csésze töredékei mind rendkívül hasonlóak. Emiatt a stratigráfiai, ill. apróbb méretbeli eltérések ismerete nélkül akár azonos edényhez tartozónak is vélhetők lennének. A felirat az alább tárgyalandó épebb analógiák alapján pontosan rekonstruálható: al-yumn vagyis, jólét”.61 A har­madik altípusnál a felirat már oly mértékben stilizáló­dott, hogy elsőre fel sem tűnik. (8. kép 1) Az első altí­puséhoz hasonlóan itt is a jókívánság értelmű al-madd É4»4) — kb. „hosszabbodjék meg az életed” vagy „anya­gi biztonság”62 - megy körbe mustraszerűen a perem alatti sávban, gyakran erősen stilizált formában: A többféle - polikróm - díszítésű daraboknál is leg­alább kétféle változat fordult elő. Az egyszerűbbnél csak kétféle színt használtak. Ilyenből mindössze há­rom edényre tudunk következtetni. Az első ezek kö­zül egy erősen szétnyíló oldalú, kisméretű tál lehetett, amelyen pöttyözött keretelésü virágmotívumként azo­nosítható díszítés látható, és amelyben a barna mellett vörös szín is előfordul. (6. kép 2) A tál pontos átmérője bizonytalan, a kiszerkeszthető minta csak részben adja meg azt. A profilja is csak feltételesen rekonstruálható egy erősen kiszélesedő lapos tálként, elsősorban ana­lógiák alapján. A második darab leginkább a két nagy­61 TASHODZSAJEV 1967,41.; BOLSAKOV 1958, 30-33. 62 BOLSAKOV 1958, 33-35.; BOLSAKOV 1963, 82. 391

Next

/
Thumbnails
Contents