Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből
Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből mutat, szoros kapcsolatot jelezve a mázas darabokkal. Ez utóbbi fiilén ráadásul egy olyasmi nyúlvány látható, amely az egyik mázas változatnál már egy ujjtá- maszos lapkává szélesedett. (3. kép 2) Feltűnő az első mázatlan mécses hatalmas mérete. (3. kép 1) Hasonló méretű és profilkialakítású darabok a kizilalmai aranybánya-komplexum feltárásán kerültek elő. A mellőlük származó számánida pénzek alapján a rétegeket a 10. század közepére keltezik.13 Az első típus mázas darabjai közé három töredék és egy majdnem ép mécses sorolható. A leglátványosabb a vár első periódusának végén feltöltött gödörből előkerült, majdnem egész, világoszöldes mázú példány. (3. kép 4) A csonkakúp formájú, kissé zárt, korongolt olajtartályhoz viszonylag széles, enyhén emelkedő és szűkülő kanóctartó kapcsolódik, melynek a vége letört. Az ásatás leletanyagában a típust még két fültö- redék és egy oldaltöredék képviseli. (3. kép 5—6) Az egyik fültöredék olyan kicsi volt, hogy róla nem készült rajz. Ezek felületét már fehér engobe-bal és áttetsző mázzal vonták be, a máz alatt az engobe-ra barna színű vonalkákat vagy sávokat festettek. Ezek iránya a fülön vízszintes, a mécses oldalán függőleges. A kutatott helyszín közvetlen környezetéből egyelőre egyetlen hasonló mécses ismert. A mindössze 30 km-re fekvő Zsana Zsol falu határában lévő hatalmas erődített település szondázó ásatása során egy áttetsző mázú darab került elő. A réteget közelebbről meg nem határozott, 11-12. századra tehető Karahánida pénz keltezi.14 A következő szomszédos lelőhelyen - Ak-Töbén - olyan hurkos fiilü, gömbös testű mécsesek kerültek elő, melyek felültét az átlátszó ólommáz alatt fehér engobe-ra festett fekete színű pöttyözéssel díszítették. Keltezésük, analógiák alapján a 10-12. századra történt.15 Térben a legközelebbi analógiák a kirgizisztáni Szukuluk határában lévő település 1938— 1940 között végzett ásatásaiból ismertek. Az egyik majdnem ép mécses máza a tölebi-i darabhoz hasonlóan világoszöld. A Tölebitől 100 km-re délre fekvő erődített településen még több további, hasonló formájú, de már élénkzöld mázú mécsesek is előkerültek. A kutatók által számánida típusnak tartott darabokat 13 MADZSI - BURJAKOV 1974, 122-123. (Phc. 3/22-23, 26). 14 JELEUOV 1986, 61 (Phc. 4/6); 62. 15 ALDABERGENOV 1980, 43^44., Phc. 2/21-22.; SAL- EKENOV 2006, 159, 3/21-22. az 1950-es években a 11-12. századra keltezték.16 Tarazban a mázas kerámia megjelenésével egyidő- ben bukkantak fel az első gömbölyű testű, fehér en- gobe-on áttetsző mázas mécsesek. Ugyanott ennek a formai típusnak olyan változatai is előkerültek, melyeken különböző máz alatti festett díszítések is megjelentek. Mindezeket 10-12. századi rézpénzek keltezték. Mindenesetre a tarazi stratigráfia szerint a 10. század előtt a városban még nem fordultak elő zárt mécsesformák.17 A délebbi, ferganai területeken a típus jelenlétét szintén már a 10. századtól feltételezik, de az általános elterjedését inkább a 11-12. századra teszik. Az áttetsző mázú töredékek (3. kép 5-6) épebb analógiáit Akhsziketben találjuk a 10. századra keltezett rétegekből,18 míg a zöldes mázú mécses (3. kép 4) jó, de tisztább áttetsző mázú rokondarabja ismert a ferganai Karabulakból.19 Az egyik legjobban kutatott kazahsztáni lelőhely - Otrár - sok analógiát szolgáltat a hurkos fülű, tagolatlan testű, mázas mécsesekhez. A fehér alapon áttetsző mázzal bevont, máz alatt barna festett dísszel ellátott darabok a lelőhely 10-11. századi rétegeiből ismertek.20 Ezek annyira emlékeztetnek a tölebi-i töredékekre, hogy a 3/5. képen látható fültöredék rajzi kiegészítése is ez alapján készült. A korongolt, gömbös testű mécsesek előfordulnak valamivel összetettebb, máz alatti, festett mintázattal az Otrári oázis területén, de már a 11-12. századtól. A Zsalpaktöbe romjai között egy narancssárga alapon fehér és fekete festésű, összetett mintázatú darab került elő,21 míg az oázis központi lelőhelyéről ugyanolyan formájú, de fehér engobe-os, fekete - többek között epigráfiai — festésű mécses ismert.22 Hasonló helyzettel találkozunk a mai Türkmenisztánban, Dúsak mellett található Jarti-depe várában is. Az innen közölt gömbtestü, a korongolt gömbös részből kinyújtott hosszú kanóctartóval rendelkező mécsesek egyszerű hurkafüllel rendelkeztek. Az egyik változat mázatlan, hasonlóan egy tölebi-i darabhoz (3. kép 3), míg a másikon világoszöld máz 16 BERNSTAM 1950, 95., 137.; Ta6ji. LXXXII/3-6. 17 MERSCSIJEV 1968, 41. (Phc. 2/89, 106-107); 48-49. 18 HENSHAW 2007, 65. (Fig. 3.2) 19 B Rí KÍNA 1974, 76. (Phc. 54/1), 78. 20 AKISEV - BAJPAKOV - IERZAKOVICS 1972, 72- 73., 101. (Phc. 55/5, 8) 21 BAIPAKOV - VOIAKIN - SZMAGULOV 2006, 68., 34. 22 BAJPAKOV 2005, 180. 387
