Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

Mordovin Maxim

látható. Az ásató viszonylag kései időszakra, a 12—13. századra keltezi ezeket.23 A világoszöld máz viszonylag elterjedt volt Szogd területén, sőt ott a legkorábbi mázak egyikének tekintik, s megjelenését a 8. század második felére teszik. Azonban a használata egészen a

10. század közepéig biztosan kimutatható.24

A mécsesek második típusa már összetettebb formai jegyeket mutat. Az alapszerkezete hasonlít az előzőre, azonban a középső hengeres része kívül gerezdéit, szögletesebb kiképzésű, ehhez erőteljesen emelkedő, négyzetes átmetszetü kanóctartó csatlakozik. A gerezdelést — vagy kannelúrázást — általában a korongolás után a korongolt test késsel való alakításával érték el, de néhány esetben valószínűsíthető, hogy formába nyomták. A hurkafül felső részénél egy rombusz formájú, ferdén álló lapkát helyeztek el (ezt a szakiroda- lomban patának, ujjtámasznak vagy csokornak is nevezik).25 A lapka a biztonságosabb egyensúlyozást segítette elő azáltal, hogy a hüvelykujjnak támaszt adva megakadályozta a mécses elfordulását. A lapkát szinte minden esetben bepecsételéssel kialakított, gazdag domborműves növényi vagy állatalakos motívummal díszítették. Bizonyos analógiák esetében a fiillapka tövében szintén bepecsételt, rövid, arab nyelvű felirat fordulhatott elő,26 amire azonban a mi anyagunkban nincs példa. A Tölebiben előkerült ilyen típusú mécsesek felületét minden esetben egynemű, sűrű, sötét vörösesbarna máz borítja. Csak ritkán látszik a máz alatti fehér engobe. Összesen hat ilyen mécseshez tartozó töredéket találtunk. A töredékek kétfélék voltak, de egy esetben sem volt olyan, ahol a füllapka és a mécses teste is megmaradt volna. A két füllapka egymás viszonylagos közelében volt, azonos betöltésben. (4. kép 1-2) A mécsesek olajtartályához tartozó töredékek már a viszonylag „modem” rétegektől kezdve előfordultak. Két ilyen töredék származik a vár második periódusa utáni pusztulási rétegből. (4. kép 5) Az egyik olyan kicsi volt, hogy nem készült róla rajz. Egy következő aljtöredék már a vár korai udvarának járószintjén (4. kép 3), míg egy épebb a kútból került elő. (4. kép 4)

A legközelebbi térbeli analógiák ebben az esetben is a szukuluki településről származnak. A viszonylag korai

23 BABAJEV 1982, 95., 97. (Phc. 7/11-12)

24 MUHAMEDZSANOV et al. 1988, 168.

25 ZADNYEPROVSZK1J 1960, 233.; SZEN1GOVA 1972, 155.; BERNSTAM 1950, 137.

26 BURJAKOV 1977, 84.

ásatások eredményeit értékelve, Alekszandr Bemstam az általa kannelúrázott testűnek nevezett, általában sötétbarna mázú mécseseket az elsőnél fejlettebb és későbbi megjelenésű, már Karahánida típusként értékelte. A keltezésüket a 11-12. századra tette.27 A hosz- szú kanóctartójú, gerezdek testű mécsesek, a Zsetiszu délkeleti részén lévő városok feltárásai alapján 12. századinak tűnnek. Ezekre ugyancsak jellemző az ujjtá- maszos fül, melyen pecsételt növényi díszítés látható - ez leggyakrabban palmetta vagy hármas levél volt.28 A második típusú mécsesből a legtöbb eddig Tarazból került elő. Érdekes módon a városban is ez a leggyakoribb változat, előfordult a citadella és a sahrisztán területén egyaránt. Az 1961-1962-es leletmentések során lehetőség nyílt stratigráfiai megfigyelésekre,29 melyek alapján az anyagot feldolgozó kutató, Taiszi- ja Szenigova a gerezdek testű, lapkás fülű mécsesek megjelenését a Karahánida-kor első felére, a 10-11. századra tette. A tarazi darabok tekinthetők a Tölebiben talált mécsesek legközelebbi analógiáinak. Az egyes füllapkák formája és díszítése, ill. a máz színe - amennyire a publikáció minősége és a leírások alapján ezt meg lehet ítélni - tökéletesen megfelelnek a 2009. évi leleteinknek.30 A Csu-völgytől keleti irányban, a talgari ásatáson előkerült füllapka és a gerezdek testű mécses szintén igen közeli rokonságban áll a tölebi-i darabokkal. Az anyagot feldolgozó kutató csak a tá- gabb régió analógiáira támaszkodva keltezi ezeket a 11-12. századra.31 Tölebitől keletre fekszik Zsakszi- lik erődített települése, ahonnan hurkos fülű, áttetsző mázú mécses került elő. A lelőhely keltezése bizonytalan, leginkább 11. századinak tűnik, de a kutatók még óvatosan a 11—13. század közé keltezték.32 Valamivel távolabbi, de ugyancsak rendkívüli hasonlóságot mutató példák ismertek még a Csácsi oázisban fekvő Kavardanból. Ebben az esetben a kutatók all. századra, ill. a 12. század első felére keltezik azt a horizontot, amelyhez a tárgyalt analógiák is tartoznak.33 A Sahrisztán melletti Aktangi-völgyből modem kuta27 BERNSTAM 1950, 95., 137., Taóji. LXXXII/7-10.; BERNSTAM 1952, 165. (Phc. 72.), 166.

28 BAJPAKOV - SZAVELJEVA- CSANG 2005, 83.

29 MERSCSIJEV 1968, 37-38.; SZENIGOVA 1972, 5-7.

30 SZENIGOVA 1972, 51., 155., TaŐJi. II.: V/2-3 (UHiaaejib), V/10 (maxpHCTaH), Ta6n. XI.: 135-173.

31 KUZNYECOVA 2007, 104., 26-27., 106.

32 BAJPAKOV - JERZAKOVICS 1970, 35-36. (Phc. 16/8)

33 BURJAKOV 1977, 80. (Phc. 6/1), 84.

388