Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára

. .Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára

Dilich 1600-ban megjelent könyvében publikált vedu- ta szolgált,229 amelyen a várban eredetileg egy kupolás dzsámit ábrázoltak.230 (18. kép)

Könnyűnek találtatott Kaposvári Gyulának a várbeli gótikus egyházat bizonyítani szándékozó teóriája is.231 Az ennek vélt épület ugyanis nem más, mint az oszmánoktól történt visszafoglalást követően a katolikus plébániatemplomként működő dzsámi keleti falához a 17-18. század fordulója körül a ferences szerzetesek által épített szentély és az azt lezáró apszis.232 Ezt támasztják alá azok a hadmérnöki felmérések, melyek közvetlenül a török kiűzésekor, vagy nem sokkal azután készültek, és még e nélkül mutatják a muszlim imahelyet. így Leopold Hendl 1685-ös színezett tollrajzán233 és egy 1687-ben készített rézkarcon234 egyaránt a dzsámi kupolaterének és körerkélyes minaretjének alaprajza, illetőleg távlati ábrázolása látható.235 A szentély, a hozzá csatlakozó apszissal csak a 18. század elején tűnik fel, elsőként Giovanni Morando Visconti 1706 őszén készített színes kéziratos térképén.236 Amennyiben viszont nem a teljes gótikus templomról lenne szó, hanem csak a szentélyről, akkor annak arányaiból kiindulva a dzsámi 1973. évi ásatásakor és a 2013 augusztusában végzett földradar vizsgálat során magában az épületben kellett volna előkerülniük a középkori hosszhajó alapozási árkainak, illetőleg azok maradványainak. A régészeti beszámolóban és a dokumentációban azonban ennek semmi nyoma nincs,237 továbbá a geofizikai kutatások sem mutatták ki. Kaposvári Gyulának az a megállapítása egyébként sem tartható, hogy a vár felszerelésekor 1551-ben ide helyezték el a lőport,238 hiszen a források tükrében egyértelműen leszögezhető, hogy a lőporraktár már 1550 őszén állt.239 További fontos fejlemény, hogy az Árpád-kori templomra vonatkozó információk ellenőrzése közben

229 DILICH 1600.

230 KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ 2012a, 48., 11. jegyzet.

231 KAPOSVÁRI 1971, 87.; KAPOSVÁRI 1974.; KAPOSVÁRI 1983, 164., 190.; KAPOSVÁRI 1988, 14., 17-18.; KAPOSVÁRI 1990, 238.

232 KERTÉSZ 2010.

233 KISAR1 2000, 213., 629., JV° 370.

234 KERTÉSZ et al. 2012, 112., 2-3. kép.

235 De a többi, dzsámit feltüntető 17. század végi térképen is hiányzik a szentély. Vö. KAPOSVÁRI 1985.

236 KERTÉSZ et al. 2007b, 17., 12. kép.

237 KERTÉSZ 2010.; KERTÉSZ et al. 2012, 119.

238 KAPOSVÁRI 1971, 87.; KAPOSVÁRI 1988, 14.

239 KORPÁS 1999, 99.

nemrég kiderült, a várbeli dzsámi 1973-ban végzett ásatásával összefüggésben azonosított temető időrendje a legelső beszámolóban tévesen jelent meg.240 Az egyik ásató, Csányi Marietta régész szíves szóbeli közlése szerint a feltárt sírok egyike sem a 13. századra, hanem jó ötszáz évvel későbbre, a 18. század elejére keltezhető.241 Ez pedig azt jelenti, hogy a középkori temetkezések teljességgel hiányoznak a várszigeten. Emiatt jogosan merül fel az a narrativa, hogy ott román és/vagy gótikus stílusban épített plébánia- templom eddig azért nem került elő, mert eredetileg sem volt. A jelen dolgozatban ismertetett forrás, Salm magyarországi főhadparancsnok 1550. október 29-én a salzburgi érsekhez írt, korábban már hivatkozott levele kitér arra, hogy az ispánsági földvárat a királyi csapatok megérkezésekor nem lakták.242 Ez összhangban áll a régészeti bizonyítékokkal, amelyek alapján kijelenthető, hogy a középkori vártemplom létét egyetlen adat sem támasztja alá.

Korábban a jelen sorok írója amellett foglalt állást, hogy a középkor folyamán az erődítmény rendelkezett templommal.243 A muszlim imahely környezetében előkerült sírok valós keltezésének, valamint a 2013. évi geofizikai kutatások eredményeinek ismeretében újból aktuálissá vált a témára vonatkozó információk áttekintése. Mivel a vár területén alig folyt régészeti ásatás és műszeres kutatás, fontos előrebo- csájtanunk, teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy amikor 1685-ben az uralkodói dzsámit katolikus egyházzá alakították, azelőtt állt-e ott keresztény egyház. Amennyiben all. századi várbelsőben egy ilyen funkcióval bíró épület maradványai előkerülnének, akkor analógiák alapján egyrészt talán egy kápolnával (rotunda, félköríves szentélyzáródású, hosszházas épület, vagy az utóbbinak egyenes szentélyzáródású változata) számolhatnánk, amely elképzelhető, hogy az ispáni udvarházhoz kapcsolódott. Másrészt az es- peresi templom jöhetne még szóba. Bármelyikről is legyen szó azonban, legfeljebb 1241-ig működhetett, ugyanis Salm főhadparancsnok 1550. őszi jelentése és

240 KAPOSVÁRI - CSÁNYI 1974, 104.

241 KERTÉSZ etal. 2012, 113., 123., 16. jegyzet. Lásd még: KAPOSVÁRI 1971, 87.

242 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.

243 KERTÉSZ et al. 2007b, 37-38.; KERTÉSZ - KÓMÁR 2010, 6.; KERTÉSZ - BANA 2010, 69-72., 78.; KERTÉSZ etal. 2012, 118., 123.

365