Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Simon László: Egy 13. századi bronzcsat Nagykőrös–Ludasról – Adatok a Kiskunság északi peremterülete középkori településtörténetéhez
Simon László Egy 13. századi bronzcsat Nagykörös-Ludasról Adatok a Kiskunság északi peremterülete középkori településtörténetéhez A lelőhely 2002 novemberében bejelentés érkezett az Arany János Múzeumba, hogy a régóta ismert nagykőrös-lu- dasi lelőhelyen erdőtelepítést megelőző mélyszántás során embercsontok kerültek elő. A bejelentés nyomán Dinnyés István végzett helyszíni szemlét.1 Megfigyelései szerint a Nagykőröst Törtellel összekötő út, az abból kelet felé leágazó (Kőröstetétlen és Ko- csérra vezető) keskeny aszfaltút és a Kőrös-ér között a korábban egyszer már gyümölcsös telepítése miatt megforgatott, majd kiszedett fák helyét, erdőtelepítés miatt kb. 70 cm mélyen szántással újra megforgatták. A terület DNY-i részén néhány fekete/kormos/ humusz folt látszott, egyikhez annak keleti végében kiszántott kemence csatlakozott, egy másik, szürkés, erősen hamus foltnál szintén szétroncsolt kemence maradványai voltak. A foltokat néhány Árpád-kori kerámia keltezte. A tábla közepétől kissé ÉNy felé egy Ny/ÉNy-K/DK tengelyű ovális magaslaton helyezkedik el a templom és körülötte a temető. Az ovális magaslat oldalain kb. 100x60 m-es területen szétszóródva a többszörösen megbolygatott Árpád-kori temető sújainak maradványai voltak megfigyelhetők. Ettől a dombtól K-re egy ÉK-DNy irányú széles árok foltja látszott, amely a temetőt D-en határoló mélyedésben kétfelé válva, Ny felé kanyarodott. Az árokfolt és a temető Ny-i vége között kisebb kerek, humuszos foltok mutatkoztak a mélyedésben. A templom ill. temetődombtól ÉNy-ra keskeny, ÉK- DK hossztengelyü magaslaton, a síroktól kb. 20-25 m-re faszéntöredékekkel kevert kb. 4x4 m-es humuszos folt látszott Árpád-kori kerámiával, állatcsontokkal és ÉK-i sarkánál kemence maradványaival. Ettől ÉK-re néhány kisebb és 3 újabb házméretü folt látszott ugyancsak kemencemaradványokkal, pirosas és szürkésfehér Árpád-kori kerámiával. A temető és a ma is álló Fehér-tanya közötti magaslaton több, kevésbé 1 NAJM AD 1727-2007. E helyen is hálás köszönetét mondok Dinnyés Istvánnak a lelet közlésének átengedéséért. A leletbejelentő Erdei Károly volt, aki már korábban is több régészeti lelőhely és lelet felfedezésével, bejelentésével segítette a múzeum munkáját. Közreműködését, támogatását ezúton is köszönjük! körvonalazható sötét folt mutatkozott, egy részükben Árpád-kori, másokban avar kori kézzel formált edénytöredékekkel és állatcsontokkal. A múzeumba került 2002. évi leletek közül kiemelkedő jelentőségű a lovag alakos préselt lemezű bronzcsat, amely a templom körüli temető délnyugati részén kövekkel és embercsontokkal együtt hevert a felszínen. E lelőhely régóta ismert, területén először Balanyi Béla végzett kisebb kutatást 1961 -ben. (1. kép) Ekkor került elő - többek között - a szakirodalomban már ismeretes aranyozott bronz körmeneti kereszt is. Balanyi Béla először a keresztről, majd a lelőhelyen tett megfigyeléseiről is közölt tanulmányt. Balanyi Béla 1961. évi és 1965. évi ásatásán a templom körül előkerült 18 melléklet nélküli temetkezés embertani feldolgozását, Pap Ildikó végezte el. A helyszínen több alkalommal történt terepbejárás, feldolgozásra kerültek az itt talált középkori vaseszközök. A gyümölcsfák kitermelése után 1997-ben megtörtént a templom hitelesítő feltárása is.2 Nagykőröstől ÉK-re, a Kőrös-értől délre húzódó szárazulatokon egy kb. 1500x500 m-es területen Árpád-kori, zömében 12-13. századi leletekkel keltezhető nagyjából Ny-K hossztengelyü kettő, egymástól jól elkülöníthető részre osztható. A K-i rész közepe táján található a falu temploma, amelyről a teljes felületre kiterjedő 1997. évi ásatás óta tudjuk, hogy nem centrális alaprajzú, amint azt Balanyi Béla feltételezte néhány kutatóárok alapján, hanem téglalap alakú hajóval épített félköríves szentélyzáródású, fehér mészkőből felhúzott épület volt, szentélyében oltárral.3 A lelőhely leletei közül kiemelkedik a templom omladékái között 1961-ben talált, limoges-i hatásra készült aranyozott bronz körmeneti kereszt, amely számos publikációnak volt tárgya.4 * * * A limoges-i keresztek Kovács Éva és Lovag Zsuzsa szerint a tatáijáráskor 2 AJMA 296-70.; BALANYI 1975; BALANYI 1989; PAP 1978-1979; PAP 1982-1983; SIMON 1994, 316-323.; TARI 1998. 3 BALANYI 1989, 70., 27. kép; TARI 2000, 98-99., 73. kép. 4 KOVÁCS 1962, 119., 31.j.; KOVÁCS 1968, 34., 19 21. ábra; GEREVICH 1973, 371.; TÓTH 1974; BALANYI 1975; LOVAG 1983. passim; SIMON 1987, 89, 92.; SIMON 1992, 60-61., 6-7.kép; TARI 2000, 228. 295
