Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Hatházi Gábor–Kovács Loránd Olivér: Árpád-kori falu és kun szállás Perkáta–Nyúli dűlő lelőhelyen – Falu, templom és temetők
Árpád-kori falu és kun szállás Perkáta-Nyúli-dűlő lelőhelyen megelőző feltárás során kerültek napvilágra egy késő vaskori (a La Téne D-időszak végére keltezhető) falusias telep részletei. Az 1990-es években a Pisto- lai-patak mindkét oldalán észlelt szórványos római kori (2-4. századi) jelenlétnek8 azonban - legalábbis a Nyúli-dűlői részen - egyetlen számottevő jele bukkant csak fel az ásatás során: az ún. „dunai lovasisten” ólom fogadalmi táblája, a késő vaskori településrész keleti peremén.9 így - mint később látni fogjuk - másként nyert igazolást az a feltevés, hogy a nyúli-dűlői lelőhelyrész egy olyan római kori kőépület maradványait is magában foglalta, melyhez hasonló romok a kőben szegény mezőföldi térségben szerepet játszhattak a későbbi Árpád-kori templomos falvak helyének kiválasztásában is.10 Mindezt azért is szükséges hangsúlyoznunk, mivel a lelőhely-komplexum következő horizontjait jelentő Árpád-kori magyar falu, majd kun szállás nyomait az 1990-es évek terepbejárásai ugyan észlelték, de templom meglétét nem tudták igazolni. így az Arpád-kor vonatkozásában - amint arról már esett szó — csupán hipotézisként merülhetett fel (a római kori szórványok és Árpád-kori településnyomok szomszédossága, ill. hozzávetőleges területi egybeesése folytán) egy, még fel nem lelt római kőépület lehetősége, mely nyersanyaggal szolgálhatott egy Árpád-kori templom felépítéshez is. A kérdés e tekintetben tehát megoldatlan maradt. A kun szállás vonatkozásában a templom hiánya kevésbé tűnt áthidalhatatlan problémának. Fel8 A 1990-es években a Nyúli-dűlőbe eső lelőhelyrészen észlelt római kori nyomok (anyaga jellegtelen szürke kerámia): ERDŐS - HATHÁZI 1996, 23. /50. lh./, 54. A József Attila utca - Homokbánya térségében dokumentált hasonló nyomok: ERDŐS - HATHÁZI 1996,21. /41. lh./, 54. 9 A földbe mélyített, tűzvész következtében elpusztult épületekből álló falusias településrészlet leletanyaga - egykét tárgy kivételével - minden kétséget kizáróan római kori leletanyagot nem tartalmazott, bár a római korban is továbbélő kerámiatípusok töredékei megtalálhatók benne. Igen valószínű, hogy a római hódítást megélő, ám azt nem sokkal túlélő település maradványaival állunk szemben. A kérdést a leletanyag részletes feldolgozása és tudományos kiértékelése döntheti csak el, melyet Szabó Dániel és Tímár Lőrinc vezetésével az ELTE-BTK Régészettudományi Intézete végez. 10 ERDŐS - HATHÁZI 1996, 78.; HATHÁZI 2004, 158., 9. térkép, továbbá 2005b, 105., 62. tábla - ez esetben a római előzményekkel („R”) rendelkező Árpád-kori faluhelyek hangsúlyos térképi kiemelésével, a József Attila utca - Homokbánya és Nyúli-dűlő esetében is. merült annak a nyúli-dülői szállás Ny-i végpontjára, a József Attila utca - Homokbánya területére való lokalizálása.11 Még valószínűbbnek tűnt azonban, hogy az 1417 és 1517 közötti oklevelekben „Kétperkáta” templomaként folyamatosan említett „Boldogságos Szűz Mária egyház” helyeként a Nyúli-dűlő kun szállás-párja, az ugyancsak Árpád-kori előzményeken létesült, s a 11/12-14. századi időszakban templommal bizonyosan rendelkező Kőhalmi-dülő, valamint közvetlen 15-16. századi települési folytatása, a mindösz- sze néhány száz méterre É-ra eső Hosszú- és Kerek- laposi-dűlő területével számoljunk. (2. térkép 1., 3.)12 E képet gyökeresen módosították a 2009-2011. évi megelőző feltárásokat előkészítő hatástanulmány friss eredményei,13 a nyúli-dűlői Árpád-kori faluhoz, majd kun szálláshoz tartozó templom és temető felszíni nyomainak fellelésével. A tervezett elkerülő út nyomvonalába teljes egészében beeső lelőhely-egység ugyanis teljes intenzitásában csak a legutóbbi években került felszínre, a mezőgazdasági művelés hatására. A megelőző feltárást előkészítő szisztematikus, 5x5 m-es hálóban végzett felszíni leletgyűjtés idejére a szántott földfelszínt már sűrűn borították a templom és egy másik épület kövei, továbbá az elhunytak csontjai.14 E templomot és cintermet ölelte körül az Árpád-kori magyar falu majd kun szállás települési belterülete, melynek felszíni nyomai - összhangban az 1990-es évek megfigyeléseivel - mindkét patakig lenyúlnak, a kun periódusban Ny-on átlépve a Pisto- la-patakot is (József Attila u. - Homokbánya lelőhelyrész).15 11 ERDŐS - HATHÁZI 1996, 21., 22. /40. és 48.1h./, 100.; HATHÁZI 1996, 55.; HATHÁZI 2004, 153., 227-228. / Adattár III. 11/, 9. térkép 10. 12 HATHÁZI 1991, 651-674.; ERDŐS - HATHÁZI 1996, 15. /5.1h./, 20. /28.1h./, 87-97., 100-103.; HATHÁZI 1996, 51-53. 55-56.; HATHÁZI 2004, 19-132., 153., 226-227. /Adattár III. 9-10/, 9. térkép 1-3. 13 Reményi László és Stibrányi Máté munkája. 14 Stibrányi Máté szíves szóbeli közlése, hogy a feltárások lezámlása után birtokába jutott egy, a Nyúli-dűlőről az 1950-es években készült légi felvétel, melyen a templom és cinterem helye azonosítható, valamint egy ahhoz D-i irányból közelítő út is. Egyértelműen kivehető továbbá az is, hogy a Nyúli-dűlő erdősávjainak betelepítése friss fejlemény. 15 Igen lényeges új eredmény a lelőhely K-i irányú jelentős területi bővülése is az 1990-es ismeretekhez képest. E vonatkozásban nem lenne érdektelen az 1990-es években a Zrínyi utca térségében észlelt Árpád-kori településhez 243
