Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Szentpéteri József: Őskori és középkori erődítésnyomok a solti Tételhegyen

Szentpéteri József

Őskori és középkori erődítésnyomok a solti Tételhegyen

Bevezetés

A napjaink korszerű technológiája révén megvalósuló roncsolásmentes régészeti kutatások1 kiváló lehetőséget nyújtanak a kísérletezésre: hogyan lehet költség- hatékonyan olyan elemzéseket végezni, melyek azután előkészítik a talajt a célzott vizsgálatokhoz, az így kapott eredményeknek tervásatásokon való ellenőrzésére, pontosítására. Nem tudatosan ezzel a céllal, de hasonló utat jártunk be, amikor 2005 tavaszán interdiszciplináris kutatásokat kezdeményeztünk a Bács-Kiskun megyei Tételhegyen.2

A Solti síkság és a Kalocsai Sárköz határán, a Duna egykori árterületén elhelyezkedő mintegy százhektáros dombháton és környékén végzett rendszeres terepszemlék és terepbejárások előzték meg hosszabb-rö- videbb (a rendelkezésre álló forrásokból évente folytatható 3-5-8 hetes) tervásatásainkat. Az 1950-es évek óta honvédelmi, majd régészeti céllal készült légi felvételek szisztematikus gyűjtésével3 és elemzésével,4 a ma már különböző internetes fórumokon folyamatosan nyilvánosságra kerülő műholdfelvételek tanulmányozásával, geofizikai (magnetométeres és földradaros)5, illetve természetföldrajzi (geológiai)6 vizsgálatokkal olyan térinformatikai adatbázis kezdett kibontakozni,7 melynek alkalmazásával már a konkrét feltárások megkezdése előtt, illetve velük párhuzamosan fontos

1 A kérdéskör legújabb áttekintése és módszertanának ösz- szefoglalása: BERTÓK - GÁTI 2014, 13-15.

2 A Castrum Tetei Program indulásáról: SZENTPÉTERI 2013; az interdiszciplináris kutatásoknak a Jedlik Ányos Program támogatásával való kibontakozásáról: SZENTPÉTERI 2010; az eddig elért eredmények összefoglalása: SOMOGYVÁRI - SZENTPÉTERI - V. SZÉKELY 2014. A solt-tételhegyi kutatások 2012 óta az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport keretében folynak, melyekről a kutatóközpont honlapján lehet folyamatosan tájékozódni (http://www.btk. mta.hu/magyar-ostorteneti-temacsoport-hu.html; http:// www.btk.mta.hu/aktualis-main/451 -muhelymegbesze- les-a-2013-evi-tetelhegyi-kutatasokrol.html).

3 SZENTPÉTERI 2010, 54., 4. j.

4 SZABÓ 2014.

5 PUSZTA 2014.

6 NAGY - HORVÁTH - BRADÁK - RUSZKICZAY-RÜ- DIGER 2014.

7 HOLL - SZENTPÉTERI 2011.

információk álltak rendelkezésünkre - természetesen a megfigyelhető objektumok konkrét időrendjének pontos meghatározása nélkül. Ezekhez további - mindenekelőtt térképtörténeti - vizsgálatok is jámltak, melyek jól hasznosítható adatokkal egészítették ki egyre bővülő régészeti ismereteinket.

Az újkori katonai térképek és a modern légi felvételek tanulságai

Mindhárom katonai felmérés (I.: 1782-1785,11.: 1858,

III.: 1882)8 részletesen ábrázolja a Solthoz tartozó Tétel-halom domborzati viszonyait és helyzetét a környék úthálózatában. Közülük a legtöbb képi információt a harmadik tartalmazza: a tengerszint fölötti legnagyobb magasságát 114 méterként jelöli (mai meghatározás szerint: 112,8 m). Pontosan mutatja azt a Soltról Szabadszállás felé vezető (ősi) útvonalat, amely keresztülszeli az abban az időben már külterületként szolgáló Tételhegyet, melyet ekkor már csupán tanyák vettek közre. A térkép feltünteti a Bán-széket, mely északkeletről mocsárszerüen határolja a halmot. Jól láthatók a Duna egykori mellékágainak maradványai, ezek természetes folyásiránya északnyugat-délkeleti irányú volt. (1. kép)

A modem légi felvételeken (különösen az áradá- sos időszakokban vízzel megtelő sekély vízfolyások nyomvonalai alapján9) megfigyelhető, hogy a Tételhegy északkeleti sarkánál - egyelőre pontosan nem meghatározható korban — egy a domb peremét követő csatornával összekötötték a Bán-széket elárasztó forrás helyét, ezáltal ebből az irányból lehetetlenné tették a domb akadálytalan megközelítését. Ugyanez a jelenség érzékelhető a dombhát déli végén: ott két kisebb csatorna maradványai találhatók,10 melyek dél felől nehezítették, illetve terelték meghatározott útvonalra a szabad mozgást. (2. kép)

8 TÖRÖK 2014.

9 Például SZENTPÉTERI 2010, 74., 5. kép (Jászai Balázs felvétele, Civertan Bt.).

10 A Tétel-halom környéki vízjárta területek rekonstrukciójánál azt a tényt is figyelembe kellett venni, hogy jelen korunkban a Duna állandó kotrása miatt akár 5-7 méterrel is csökkent a folyó vízszintje.

231